Égessünk körültekintően!

Szigorodott a kerti hulladék égetésének szabálya

A köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet tavalyi módosítása alkalmával a képviselő-testület jelentősen szigorította az avar és kerti hulladék nyílttéri égetését.

A rendelet alapján belterületen kizárólag március 1-től május 31-ig, illetve szeptember 1-től november 30-ig pénteki munkanapokon 10 és 19 óra között lehet égetni.

A szigorításra környezetvédelmi és levegőtisztasági szempontok miatt volt elsősorban szükség. A Zöld Bicske Nonprofit Kft. tavasztól őszig minden hónapban egy alkalommal elszállítja a zöldhulladékot, így annak elégetésére csak rendkívüli esetekben lehet szükség.

A rendelet elérhető itt:

http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh1eg0ed9dr4eo3dt4ee5em0cj5by6by3cb4cc3bz4by3b

Változtak a szabadtéri tűzgyújtás, az égetés szabályai is

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján 2015. március 5-től változtak a szabadtéri tűzgyújtás, az égetés szabályai is

Szabadtéren égetni általában tilos, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik.

Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb tíz hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző tízedik napig kell benyújtani a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséghez. A kérelem elbírálása öt munkanapon belül megtörténik. A tűzvédelmi hatóság engedélyezése illetékköteles (3000 Ft.), azaz a kérelmet a jogszabályban meghatározott tartalom mellett illetékbélyeggel kell ellátni.

Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani, a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

  • a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
  • a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
  • tarlóégetés tíz hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
  • a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során szintén a tarlóégetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi.

A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését (ez esetben a 112-es telefonszámon kell bejelentést tenni) az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják. Az okozott károkért a tűz okozóját kártérítési felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak, vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat.

 

 

Ha a jogszabálynak megfelelően és/vagy engedéllyel végezzük az égetést:

  • Csak kiszáradt növényi hulladékot égessünk. A nedves, frissen levágott levelek, gallyak égetése fokozott füstképződéssel jár, amely balesetveszélyt, légzési nehézségeket okozhat.
  • Úgy gyújtsunk tüzet, hogy az a környezetére veszélyt ne jelentsen, növényi hulladék közelében más éghető anyag, épület ne legyen.
  • A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül. Az esetlegesen feltámadó szélben a lángok pillanatokon belül tovább terjedhetnek.
    Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
  • Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám.
  • Csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani.
  • Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.
  • Ha mégis elszabadulnak a lángok, haladéktalanul értesítsük a katasztrófavédelmet a 112-es segélyhívón.

Az erdőtüzek megelőzéséről:

  • Csak a kijelölt tűzrakó helyeken, szélcsendes időszakban gyújthatunk tüzet, például szalonnasütés céljából. A kijelölt tűzrakó helyek jól felismerhetőek, állandó szegéllyel rendelkeznek, környékükön általában padok, asztalok is találhatók.
  • Legyen nálunk két-három liter víz, amivel távozáskor az izzó parazsat eloltjuk.
  • Víz hiányában a tűzrakás helyét földdel fedjük be.
  • Ha – a kijelölt tűzrakó helyen kívül - tűzesetet észlel, kérjük, jelezze a 112-es segélyhívó telefonszámon!