A székesfehérvári Vörösmarty Színház február 3-án mutatja be a Csongor és Tünde előadását, a színház névadójának klasszikusát.

[...] Bővebben!

Idén február 28. és március 10. között tartják a 14. Frankofón Filmnapokat, ahol 24 kortárs frankofón alkotást nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

[...] Bővebben!

A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa - a szecesszió, illetve az art deco - és a népművészet találkozását vizsgálja, meghatározó női művészek nézőpontján keresztül mutatva be a korszakot.

[...] Bővebben!

A világ egyik legnépszerűbb multimédiás művészeti élménye, a Van Gogh -The Immersive Experience a budapesti BOK csarnokban várja a látógatókat egészen szeptemberig. 

[...] Bővebben!

Januárban új régészeti kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira falfestményeinek világát mutatja be.

[...] Bővebben!

Hamarosan kezdetét veszi a Bethlen Téri Színház családi eseménysorozata, ahol mesés gyerekelőadásokkal, kakaóval és kézműves-foglalkozásokkal várják a színházi élményekre vágyó családokat.

[...] Bővebben!

A Szent Imre Templomban Lukács evangélista, a Tejfalusy Házban egy marcona osztrák katona alakja bukkant elő a veszprémi várnegyedben zajló műemléki feltárás során.

A most megismert alkotások két délnémet származású, a magyarországi templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó alkotó, idősebb és ifjabb Franz Xaver Bucher nevéhez köthetők. A veszprémi várnegyed megújítása 2024-ben is folytatódik, februártól pedig újraindul a népszerű Work in Progress programsorozat is.

Egy ecsettel a kezében az előtte látható képen dolgozó férfi – ez látható azon a falfestményen, amelyet a kutatók a veszprémi várnegyed megújítása közben a Szent Imre Templomban (piarista templomban) fedeztek fel. A műemléki munkálatok előkészítése során megnyitott kutatóablakban az előbukkanó férfialaknak csak a fejét látjuk, ám surlófényt használva jól kirajzolódnak a nedves, puha vakolatrétegbe bekarcolt figura testének körvonalai is. 

Azon a helyen – a kupola alatti falszakaszon –, ahol a festményt megtalálták, a hagyomány szerint a négy evangélistát vagy az ő szimbólumaikat szokták elhelyezni, a férfialak körvonalait adó vonalak alapján pedig jól látszik, hogy az alkotó egy festőt formázott meg.

A történeti hagyomány úgy tartja, hogy Lukács evangélista festőművész volt – ő készítette Szűz Mária első portréit, és a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lévő Mária-képet is az ő alkotásaként tisztelik. Mindezek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Szent Imre Templomban feltárt freskó Lukácsot ábrázolja. Hogy alakja mindenki számára értelmezhető legyen, az evangélista figurájának körvonalait digitálisan is átrajzoltuk – mondta Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, a Work in Progress programsorozat kurátora.

A szakember hozzátette: a most feltárt freskó a délnémet származású, de már Magyarországon született festő, ifjabb Franz Xaver Bucher műve. A Szent Imre Templom falfestései 1840-re készültek el, Bucher alkotásain azonban sokkal inkább egy korábbi korszak, a templomfestészetben rendkívül meghatározó barokk stílusjegyei érvényesülnek –a falfestmény színei és egyes részletei ugyanakkormár a letisztultabbklasszicizmusvilágát idézik.

Később, egészen pontosan 1901-ben egy új festékréteg került Bucher alkotása fölé – ez Szirmai Antal nevéhez kötődik. Ő és munkatársai a régi festés felületét felérdesítették, és eltakarták az alsó festésréteget. Ma ezt az épen megmaradt, fiatalabb kifestést láthatjuk a piarista templom falain, ahol jelenleg is dolgoznak a restaurátorok a Szirmai-féle festés helyreállításán. A Lukács evangélistát eltakaró, felső réteget leválasztották, ez a részlet a múzeumba kerül majd. Az evangélistát ábrázoló rész a későbbiekben tanúskodni fog arról, hogy a 19. században milyen volt a templom belső tere. Ezt a megoldást hívják a restaurátorok tanúfelületnek.

Marcona katona őrzi a Tejfalusy Házat

A Tejfalusy Házban ugyancsak különleges, a világi festészet reprezentatív hagyományait idéző alkotásra bukkantak a szakértők: a műemléki, restaurátori munkák során a sejtelmes, sötét lépcsőházban egy, a kanonok éjszakai nyugalmát őrző, katona alakja tűnt elő.

A Tejfalusy Ház a veszprémi várnegyed egyik legkisebb és legkülönlegesebb épülete, amely korábban néhány más várbeli épülettel együtt a veszprémi káptalanhoz tartozó, egyházi tisztséget betöltő kanonok szállásául szolgált. A hajdani kanonokház földszintjén egy füstös, szabadkéményes konyha, egy pincelejáró, illetve a borok és termények tárolására szolgáló kamrák kaptak helyet, ugyanakkor a földszinten szállásolták el a személyzetet is. A kanonok az emeleten lakott, az ő lakhelyére pedig illetékteleneknek már tilos volt bemenniük – az elöljáró éjszakai nyugalmát a lépcsőfordulóban álló, szinte a megszólalásig élethű katona vigyázhatta.

„A lépcsőház földszinti részén még sokkal szerényebb, egyszerű faragott kőből rakott falak láthatók. Nagy valószínűséggel itt igyekezett felfelé a sötétben a vendég az imbolygó gyertyafényben. A fordulóhoz érve aztán megdöbbenhetett a látogató, hiszen a semmiből egy marcona katona állta az útját. Az élethűen ábrázolt alak hófehér zubbonyán ragyognak az aranygombok, jobb kezében ijesztő, szuronyos puskát tart. Aki kétes szándékkal érkezett, az innen bizonyára visszafordult” – magyarázta Nagy Veronika, kiegészítve azzal, hogy az egyenruha díszítése alapján a kutatók úgy látják, a festmény egy osztrák császári katonát ábrázol.

A marcona figura alakját a délnémet származású, később a Dunántúlon letelepedő, és a hazai templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó idősebb Franz Xaver Bucher festette, akinek alkotásai Veszprémben a Szent István Templomban, valamint a Biró-Giczey Házban is megtalálhatók.

Folytatódik a veszprémi várnegyed megújítása és a Work in Progress programsorozat

Tavaly a veszprémi várnegyed beruházás 18 épületéből 13-ban zajlottak restaurátori, illetve a belső tereket érintő munkálatok. A szakemberek jelentős előrehaladást értek el a Piarista Rendházban, a Ferences Rendházban, a Szent István Templomban (ferences templomban)és a Kisszemináriumban, míg a Szent Mihály Főszékesegyházban az altemplomban zajlottak restaurátori kutatások.

A 2023-ban átadott Szent Mihály Főszékesegyház, valamint a Biró-Giczey Ház után idén várhatóan két újabb épület, a Szent József Ház (korábban Alkalmazottak háza), valamint a Nagypréposti Ház megújításának munkálatai is befejeződnek.

A Veszprémi Főegyházmegye beruházása 2024-ben is folytatódik, és a tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is lehetőség lesz a Work in Progress programsorozat eseményein részt venni: a tervek szerint februártól minden hétvégén 10 és 18 óra között, míg márciustól keddtől péntekig 17 és 19 óra között is várják a látogatókat a veszprémi várnegyedben.

Kossuth Ferenc ezüst étkészlete, 100 millió forintos Hantai Simon festmény, Reigl Judit egyik kivételes alkotása, valamint Keserü Ilona szőttesei is várják az Art and Antique kiállítás és vásár látogatóit.

[...] Bővebben!

Magyarország egyik legkedveltebb klasszikus zenei fesztiválja február 10. és 25. között várja a közönséget számos budapesti helyszínen.

[...] Bővebben!

A kiállításon bemutatott projektek sikeres példái a brazil kultúra megbecsülésének, a jövedelemteremtésnek, a társadalmi befogadásnak és a nők szerepvállalásának.

Nagy érdeklődés kísérte február 6-án a Társadalmi vállalkozások – helyi identitás és tudás című kiállítás megnyitóját a Budai Vigadóban.  A jeles eseményt – a szépszámú érdeklődő mellett – mintegy harminc ország nagykövete tisztelte meg jelenlétével.

Brazília, a világ hatodik legnépesebb országa nagyon sokat tesz a szociális feszültségek feloldásáért, s számos népjóléti programmal segíti a társadalom elmaradott rétegeinek felemelkedését.

A kiállítás mintapéldája annak a fajta kulturális alapú gazdaságfejlesztésnek, mely példaértékű társadalmi felelősségvállalásról tesz tanúbizonyságot.

A kiállításon bemutatott projektek sikeres példái a helyi kultúra megbecsülésének, a jövedelemteremtésnek, a társadalmi befogadásnak és a nők szerepvállalásának.

A művészek helyi lakosok, akik bemutathatják, értékesíthetik termékeit nagyobb múzeumokban és nemzetközi kiállításokon. Ezzel teremtenek új lehetőségeket, a nehezebb mezőgazdasági időszakokban pedig jövedelmet az alkotók számára, növelve ezáltal a munkában részt vevő nők önbecsülését is.

A rendezők tizenkét szekcióra osztották a tárlatot. Ezek között megjelennek az ország keleti részében fekvő Jequitinhonha-völgy hímző művészei, többük témája a magyar naiv művészek alkotásaival vethető össze.

A falusi csipkeverők álarcai a mi mohácsi busóinkat idézik, melyeket ugyanúgy ünnepekkor öltenek fel a szereplők. Minden darabhoz külön történet kapcsolódik.

A Tocoiós-i szövők 1985 óta dolgoznak együtt, termékeik mindegyike kis mestermunka. Megtekinthetők az egykori őslakosok fonott vázái, s természetesen a napi használati eszközök.

Máshol a természet szeretete jelenik meg: színes textil papagájok köröznek a fonott kosarak felett.

A kiállítás egyik legérdekesebb része a hagyományos motívumok és anyagok megjelenése korunk divatjában.

Természetes anyagokból készült nyakláncok, fülbevalók, ruha-kiegészítők sorakoznak a vitrinben, gazdag fotó-összeállítás mutatja be a tradicionális tárgyak szerepét mai életünkben.

A bemutató március 6-áig várja az érdeklődőket, és ingyenesen tekinthető meg a Hagyományok Háza Halmos-Karsai termében.

További információ a Hagyományok Háza weboldalán!