Főmenü
Bicskéről
Városháza
Polgármesteri hivatal
Bicskei Járási Hivatal
Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Egészségügy
Intézmények és gazdasági társaságok
Önkormányzati alapítványok
Közérdekű adatok
Galériák
Álláspályázatok
Adatkezelési tájékoztató
Főépítész
Szolgáltatáskereső
Tisztítsuk meg az Országot!
Választási információk
Partneroldalak
Bejelentkezés
Tisztítsuk meg az Országot!
Szigorodott a kerti hulladék égetésének szabálya
A köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet tavalyi módosítása alkalmával a képviselő-testület jelentősen szigorította az avar és kerti hulladék nyílttéri égetését.
A rendelet alapján belterületen kizárólag március 1-től május 31-ig, illetve szeptember 1-től november 30-ig pénteki munkanapokon 10 és 19 óra között lehet égetni.
A szigorításra környezetvédelmi és levegőtisztasági szempontok miatt volt elsősorban szükség. A Zöld Bicske Nonprofit Kft. tavasztól őszig minden hónapban egy alkalommal elszállítja a zöldhulladékot, így annak elégetésére csak rendkívüli esetekben lehet szükség.
A rendelet elérhető itt:
http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh1eg0ed9dr4eo3dt4ee5em0cj5by6by3cb4cc3bz4by3b
Változtak a szabadtéri tűzgyújtás, az égetés szabályai is
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján 2015. március 5-től változtak a szabadtéri tűzgyújtás, az égetés szabályai is
Szabadtéren égetni általában tilos, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik.
Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb tíz hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző tízedik napig kell benyújtani a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséghez. A kérelem elbírálása öt munkanapon belül megtörténik. A tűzvédelmi hatóság engedélyezése illetékköteles (3000 Ft.), azaz a kérelmet a jogszabályban meghatározott tartalom mellett illetékbélyeggel kell ellátni.
Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani, a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
- a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
- a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
- tarlóégetés tíz hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
- a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során szintén a tarlóégetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.
Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi.
A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését (ez esetben a 112-es telefonszámon kell bejelentést tenni) az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják. Az okozott károkért a tűz okozóját kártérítési felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak, vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat.
Ha a jogszabálynak megfelelően és/vagy engedéllyel végezzük az égetést:
- Csak kiszáradt növényi hulladékot égessünk. A nedves, frissen levágott levelek, gallyak égetése fokozott füstképződéssel jár, amely balesetveszélyt, légzési nehézségeket okozhat.
- Úgy gyújtsunk tüzet, hogy az a környezetére veszélyt ne jelentsen, növényi hulladék közelében más éghető anyag, épület ne legyen.
- A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül. Az esetlegesen feltámadó szélben a lángok pillanatokon belül tovább terjedhetnek.
Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. - Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám.
- Csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani.
- Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.
- Ha mégis elszabadulnak a lángok, haladéktalanul értesítsük a katasztrófavédelmet a 112-es segélyhívón.
Az erdőtüzek megelőzéséről:
- Csak a kijelölt tűzrakó helyeken, szélcsendes időszakban gyújthatunk tüzet, például szalonnasütés céljából. A kijelölt tűzrakó helyek jól felismerhetőek, állandó szegéllyel rendelkeznek, környékükön általában padok, asztalok is találhatók.
- Legyen nálunk két-három liter víz, amivel távozáskor az izzó parazsat eloltjuk.
- Víz hiányában a tűzrakás helyét földdel fedjük be.
- Ha – a kijelölt tűzrakó helyen kívül - tűzesetet észlel, kérjük, jelezze a 112-es segélyhívó telefonszámon!