Az ismert és bizonyítható adatok szerint Bicske - korabeli változatok alapján Bykche, Biccke, Bykcze, Biczke, Bitske - már 1306-ban létezett, amikor Botond fiai, leszármazottai, János és Péter, bicskei birtokukon engedélyt kaptak vámszedésre. A Bykchei család adataival viszont már 1258-ból is találkozhatunk: ennek több generációja több uralkodó alatt gyarapította a család birtokait. A székesfehérvári István Király Múzeum kutatásai szerint a Bicskei-medencében, a Szent László-patak mentén már a honfoglalás előtt is voltak települések. A különböző adománylevelek bizonyítják, hogy a Bykchei család birtokaival, a terület helyzetével, változásaival, tulajdonjogával évszázadokon át foglalkoztak.

A középkori adatok között említésre méltó a Bicskei család részére 1443. június 10-én kiadott "Pallosjog", amely elismeri I. Ulászló híveinek, Bicskei János fiainak (Benedek, György, Mihály, István és János) hűségét, s a pecsétes írás felhatalmazza őket arra, hogy a birtokon törvény szerint saját maguk is eljárhassanak. A mohácsi vész után, a török hódoltság idején (1541-1686) Bicske is török uralom alá jutott. Székesfehérvár 1543-i eleste után Bicske és vidéke Komárom megyéhez került. A zűrzavaros időkben ez a település, illetve lakossága is sokat szenvedett.

A település 1773-ig volt falu, 1773-tól 1871-ig mezőváros, illetve 1872. január 1-jétől nagyközség. Közben 1688-tól 1877-ig járási székhely. 1877-től 1946-ig a váli járáshoz tartozik, majd 1947-től 1983. december 31-ig, a járások megszűnéséig ismét járási székhely. A korábbi századokban Fejér megyéhez tartozott, majd 1647-ben Komárom megyéhez került. 1693-tól folyamatosan Fejér megyei terület. 1984. január 1-jétől városi jogú nagyközség, 1986. január 1-jétől város.

A város címere függőleges, háromszög alakú, világoskék pajzs, amiben címerkép egy függőleges jobbra és balra hajló arany búzakalász, a pajzsderékban jobboldalt ekevas, baloldalt toll, tölgyfaág két levéllel és három makkal, illetve a pajzstalp közepén egy méhkas tölgyfalevéllel. A pajzson jobbra forduló, dőlt, csőrös sisak, rajta leveles díszítő korona, amelyből fehér szarvas ugrik elő, a címer színeit viselő kék-sárga színű szalaggal. A címerkép arany búzakalásza és ekevasa a fejlett mezőgazdaságot, a tölgyfaág az erdőgazdálkodást és állattenyésztést, a méhkas a lakosság szorgalmát, a toll pedig a tudomány, művészet és irodalom helybeli művelését jelképezi.

A Batthyány-kastély – 12 hektáros angolpark

Bicskén található az 1754-1755-ben, Batthyány Lajos gróf, Magyarország utolsó nemzeti nádora által építtetett Batthyány-kastély.  Batthyány József érsek kezdeményezésére 1770 körül kibővítették, az ő nevéhez fűződik a kastélyhoz tartozó házi kápolna kialakítása is. A kastély Hild József tervei alapján készült. Batthyány Tivadar, a király személye körüli miniszter átalakíttatta 1796 és 1799 között későbarokk és koraklasszicista stílusban. Az épület U-alakú, kétemeletes, 64 helyiségből álló kastély.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején ebben az épületben volt három egymást követő osztrák parancsnoknak a főhadiszállása. A II. világháborúban német, majd magyar hadikórházként szolgált. A bicskei kastélyépület fűződő anekdota: 1921-ben Zita királyné számára a keleti szárnyban egy vendégszobát készítettek elő. Ekkor próbált IV. Károly király visszatérni a trónra. Végül azért nem szállt meg itt a királyi pár, mert nem akarta, hogy sikertelen kísérlet esetén egy Batthyány-kastélyban fogják el, és ezért együtt emlegessék a Habsburg és a Batthyány nevet.

A 19. század második felében Brachfeld Jenő, majd Wolfinger Adolf lett a kastély és a birtok tulajdonosa. 1897-ben Rosenfeld Henrik örökölte a kastélyt. 1912-ben Károlyi Zsuzsanna grófnő szerezte meg az uradalmat, aki gróf Batthyány Gyula festőművészhez ment feleségül. Így az épület újra Batthyány-kastély lett. 1928-ban a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium vásárolta meg a kastélyt, majd ingyenes használatra átadta a székesfővárosnak. Az állami tulajdonban lévő kastély épületében 1929 óta gyermekotthon működik.

(A bicskei kastélyépülethez fűződő anekdota: 1921-ben Zita királyné számára a keleti szárnyban egy vendégszobát készítettek elő. Ekkor próbált IV. Károly király visszatérni a trónra. Végül azért nem szállt meg itt a királyi pár, mert nem akarta, hogy sikertelen kísérlet esetén egy Batthyány-kastélyban fogják el, és ezért együtt emlegessék a Habsburg és a Batthyány nevet.)

Az ország első angolkertje

Több mint 237 millió forint európai uniós támogatásból megújult a Batthyány-kastély 12 hektáros angolparkja.

A 2015 nyarán átadott beruházás keretében 127 fát, mintegy 17 és fél ezer cserjét, valamint több mint 85 ezer talajtakaró növényt ültettek el. Revitalizálták a növényzetet, kiépítették az ehhez szükséges locsolóhálózat, részlegesen rekonstruálták a történeti úthálózatot, helyreállították a műtárgyakat, valamint felújították a kerti tavat.

A tó szigetére vezető híd is újjáépült, a park több pontján szökőkutak létesültek, a pipázó előtti díszmedence visszanyerte korhű állapotát, és az egykori üvegház romjai is bemutathatóvá váltak. A fejlesztés keretében a beteg és idős fák, cserjék irtását elvégezték, elbontották a nem műemlék jellegű utakat, és megépítették a régészeti ásatások alapján kijelölt sétányokat.

Az angolpark nyitott, mindenki számára látogatható.

A kastély története részletesen: Vásárhelyi János - A bicskei Batthyány-kastély