Bicske Város Önkormányzata idén is a Szent István szobornál tartotta augusztus 20-ai ünnepségét, melyen a lakosságon kívűl a város testvértelepülései, Altshausen, Réty, Csap és Tusnádfürdő delegációi is jelen voltak, csakúgy, mint a Vargyasról érkezők, akik  egy gyönyörű székelykapu felállítását ajánlották fel Bicskének.

A Himnusz, majd a Székely Himnusz eléneklését követően Petrin László, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója mondott ünnepi beszédet. Mint mondta, ez a nap ünnepre hívja mindazokat, akik lélekben erősen ragaszkodnak Szent István örökségéhez és dicsőségéhez.

- Szent István király a Biblia szerinti bölcs ember volt, aki sziklára emelte házát. Nem magának épített, hanem a nemzetnek hozott létre házat, vagyis hazát. Öröksége rendkívüli jelentőségű, ugyanis azt láthatjuk ma is, hogy sok nemzetnek nincs hazája, elég csak a baszkokra vagy a katalánokra gondolni. István király nem a múlt embere volt, a ma embere és 100 év múlva is az lesz. Olyan örök értékeket hordozott, amely mindig időszerű és aktuális lesz. Cselekedetei gyémánt tollal vannak beírva a magyar történelem arany oldalaira, és amíg magyarok lakják az ország földjét, ez így is marad – hangoztatta a főigazgató.

Petrin László szerint István király rendkívüli államférfi volt, akit világhősnek nevezett, mert messze túlmutatott jelentősége és szerepe az országhatárokon. Olyan világhős volt, akit nagy nemzetek ma is szívesen fogadnának hőseik sorába - vélekedett.

Úgy fogalmazott, hogy Szent István csodálatos módon a magyar nemzet vad olajfaágát beoltotta a keresztény nemzetek szelíd olajfájába, ami zöldellő, gyümölcstermő fává sarjadt és előrevitte Európát, az egész világot. Kiemelte, hogy azok a nemzetek, melyek le akarják metszeni magukat a kereszténység olajfájáról, lázadnak a gyökereik ellen, és elfelejtik az örök igazságot, miszerint nem az ágak hordozzák a gyökereket, hanem a gyökerek hordozzák az ágakat.

- Ma is veszély fenyegeti Szent István országát, pedig a magyarok sohasem kívánták más népek vérét, nem élősködtek más nemzetek javaival. Mi csak azt akartuk, hogy a Kárpát-medencét, amit Isten nekünk adott, megvédhessük. Nem gyarmatosítottunk, hanem évszázadokon át védtük, ami a miénk. Örökösökként ma is védjük ami a miénk, de nem karddal és vérrel, hanem voksokkal, szavazatokkal lehet felvenni a harcot a támadókkal, betolakodókkal. Így kell megvédenünk Szent István örökségét! – hangsúlyozta a főigazgató.

A folytatásban Varga Imre István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei elnöke beszélt a Magyarok kenyere program - 15 millió búzaszem akciójukról. Mint elmondta, augusztus 20-a nem csak az államalapítás, hanem az új kenyér ünnepe is. Azé a kenyéré, amely nem csak a legalapvetőbb élelmiszer, hanem az élet jelképe is. Közölte, hogy augusztus 20-ra megsült az a kenyér is, ami a Fejér megyei gazdák adománybúzáiból készült. Az országos akció keretében a NAK nyolcadszor gyűjtött búzát, hogy az abból készülő lisztből hazai és külhoni, rászoruló magyar gyerekeket gondozó szervezetek részesüljenek.

Az ünnepségen az egyházi vezetők hálát adtak az új kenyérért. Rácz Lajos baptista lelkész hangsúlyozta, hogy egy boldog nemzet boldog családokból épül fel, amelyek áldásával dolgoznak, az ő útján járnak hétköznapi életükben, megélik Isten igazságát. Az istenfélelem átjárja a mindennapokat, mint kovász a kenyeret. Azt kívánta, hogy hazánk istenfélő családokból állva, istenfélő országgá váljon, ahol érték a haza, a család, és Jézus, aki az élet kenyere.

Az evangélikus egyház részéről Szebik Károly lelkész szólt az egybegyűltekhez. Köszönetet mondott Istennek, amiért földet, esőt, napsütést, erőt és egészséget adott ahhoz, hogy elkészüljön kenyerünk, s legyen mivel táplálkoznunk. Úgy vélte, a Magyarok kenyere program is hűen kifejezi azt, hogy a kenyér nem csak a miénk, nem csak saját magunkra kell gondolnunk, a nemzet kenyeréből sok olyan személy részesül, akinek a mindennapi kenyér nem magától értetődő. Azt kérte, hogy a kenyér fogyasztásakor azokra is gondoljunk, akik nélkülöznek és próbáljunk rajtuk segíteni.

Varga Imre címzetes esperes áldását megelőzően elmondta, hogy a kenyérre ő már nem árucikként, nem éhségűzőként tekint, hanem szellemi magasságként. Mert a kenyér jelkép a magyarság életében. Szent István népének újra kell fogalmazni a kenyeret: nem csak a gyerekeket kell megtanítani a kenyér tiszteletére, hanem a haza felemelésére is figyelni kell, és jelképesen újra hazát kell foglalni, hogy ki ne csússzon a kezünkből. Meg kell védeni a hazát, újra meg kell keresztelni és krisztusivá tenni a magyart, mert az megtart az ellenséggel szemben.

A kenyéráldást követően Fenyvesi Gabriella Rea és Fenyvesi Lóránt ünnepi műsora hangzott el, majd kitüntetések átadására került sor. Az elismeréseket Pálffy Károly polgármester és Bálint Istvánné alpolgármester adta át.

A „Bicske Város Díszpolgára” címet Dr. Kauda Béla nyugalmazott háziorvos vehette át. Dr. Kauda Béla egyetemi tanulmányait követően Esztergomban a Városi Kórházban dolgozott, majd Bicskére került, ahol 1975. május l-jétől körzeti-, illetve háziorvosként dolgozott egészen mostanáig. 1987-től a Belügyminisztérium Menekülteket Befogadó Állomásán a felnőttek szakorvosi ellátását is végezte. Szervezte, illetve ellenőrizte a város és a környéke településein a háziorvosi feladatokat, a megelőzés, a gyógyítás, az ápolás, a gondozás, a rehabilitáció szakszerűségét, eredményességét, minőségét.

„Bicskéért emlékérem” kitüntetésben részesült Ádám László, az Összefogás Bicskéért Egyesület elnöke. Ádám László tősgyökeres bicskei családból származik. Évtizedeken keresztül támogatta a Bicskei Napok sikeres megvalósítását, 15 éve aktív tagja, 10 éve pedig elnöke az Összefogás Bicskéért Egyesületnek. Tevékenysége során mindig támogatta a rászorulókat, számos közösségi programba vonta be őket.

„Bicske Városáért Közösségi Díj”címet vehetett át az Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ kollektívája. Az intézmény 2011. november 1-jétől működik a Bicskei Gondozási Központ, a Városi Idősek Klubja, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Baba-Vár Városi Bölcsőde, valamint a Védőnői Szolgálat összevont, egyesített szociális intézményeként. Generációkat összekapcsolva egy teljes emberöltőnyi időszakra vonatkozó feladatokat látnak el az intézmény munkatársai. A 46 szakember példaértékű emberséggel, sokszor erőn felül végzi magas színvonalú munkáját.

Szintén „Bicske Városáért Közösségi Díj” címet kapott a Bicskei Mentőállomás közössége. Bicskén 1969 novemberében kezdte meg működését az Országos Mentőszolgálat állomása. A mentőállomáson 24 órában szervezett mentő gépkocsi és esetkocsi teljesít szolgálatot 5 mentőtiszt, 2 orvos, 10 mentőápoló és 9 gépkocsivezető személyzettel. Az ellátandó terület jelentős, hiszen közel 15 település lakossága tartozik Bicskéhez, illetve az igen nagy forgalmat bonyolító Ml-es autópálya és az 1-es számú főútvonal is folyamatosan kihívás elé állítja az itt szolgálatot teljesítő munkatársakat. A mentőállomás közösségére az emberközpontúság, a dinamizmus jellemző, mely maximális odaadással, a lehető legnagyobb szakmai hozzáértéssel és alázattal párosul.

Bicske hazai és nemzetközi megismeréséért tett évtizedes munkájának elismeréséül Pálffy Károly polgármester „Bicskéért” kitüntetést adományozott Jávor Géza pilótának. Jávor Géza szívügye az 1931-ben az Atlanti-óceánt rekordidő alatt átrepülő két magyar emlékének megőrzése. A Magyar Óceánrepülés Emlékbizottság vezetőjeként 2006-ban, Lévay Zoltán tervezővel közösen helyezte el e különleges teljesítmény előtt tisztelgő emlékmű alapkövét Bicske határában. 2010-ben létrehozta a bicskei Magyar Sándor Repülő Egyesületet, amelynek azóta is elnöke.

Az ünnepség folytatásaként a Bicskei Önkéntes Karitász Csoport tagjai a jelenlévőknek szétosztották a megszentelt kenyereket, amelyeket a Sváb Pékség bicskei mintaboltja és a Papinóth Sütőipari Kft. ajánlott fel, majd a megjelentek koszorút helyeztek el Szent István szobránál a 188. Shvoy Lajos Cserkészcsapat segítségével.

A Városháza aulájában az ünneplő közönség megkóstolhatta az ország idei győztes tortáját is, a Komáromi kisleányt, melyet a Randevú Cukrászdában készítettek el. Ám a délelőtti program nem ért véget ezzel, mert a Petőfi Művelődési Központban megnyílt Pereszteghy Judit „Álmok és illúziók” című, paverpol technikával készült alkotásainak kiállítása. 

A délutáni programsorozatot Bálint Istvánné nyitotta meg a Bicske Szíve Parkban, melyet családi és gyermekprogramok sokasága követett: többek között ökörsütés, játszóház, népi játékpark, habparty várta az érdeklődőket, továbbá látványos motoros és kerékpáros egykerék show, Kovács Nóri koncert, valamint a Music Szellection társulat fellépése szórakoztatta a közönséget. A város kenyérsütő versenyt is hirdetett, melyet a zsűri döntése alapján Paksz Károlyné kézműves burgonyás kenyere nyert.(A győztes kenyér receptjét megtalálhatják majd a Bicskei Újság következő számában.) A napot látványos tűzijáték és a Retro Band zenekar utcabálja zárta.