1. Milyen esetben illetve mikor kell építési engedélyt kérni?
• Az építési tevékenységet (építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése,
átalakítása, bvítése, felújítása, helyreállítása, korszersítése, karbantartása, javítása,
lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka) az
építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenrzésekrl, valamint az
építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (1.
melléklet) meghatározott kivételekkel csak jogers és végrehajtható építési engedély
birtokában lehet végezni.
• Az építési engedélyt az egy telekre (egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett
földterület) egy idben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni.
• Az egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységek esetén az építési
engedélyt az összes ütemre egyszerre – az egyes ütemeket megjelölve – , vagy a teljes
építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni.
• A kérelmet az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus
dokumentációs rendszer ( ÉTDR ) által biztosított elektronikus vagy papírformátumú
formanyomtatványon lehet benyújtani.
2. Mit kell és mit lehet az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni?
Az építési engedély iránti kérelem tartalmazza:
• az ügyfélnek és képviseljének a nevét, lakcímét vagy székhelyét,
• az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá
• meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy a telefonos elérhetséget,
• az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
• a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
• a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
• a kérelem tárgyával összefüggésben az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, 6 hónapnál nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy-és iratazonosítóját, a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy-és iratazonosítóját, a hat hónapnál nem régebbi elzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy-és iratazonosítóját,
• a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
• az építtet, vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
• meghatalmazott esetén az építtet. meghatalmazását és
• az építtet. aláírását.
A kérelemhez a tartalmától függen mellékelni kell:
• jogszabályban elírt esetekben a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy a településrendezési és építészeti-mszaki tervtanácsokról szóló 252/2006.(XII.7.) Korm.rendeletben elírt esetekben az építészeti-mszaki tervtanács szakmai véleményét,
• a 300 m2-nél nagyobb alapterület. kereskedelmi építmény létesítése esetén a kereskedelemért felels miniszteri felmentést,
• az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
• adathordozón (CD, DVD stb) vagy az ÉTDR-be történ. feltöltéssel az építészeti-mszaki tervez. által elkészített az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenrzésekrl, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott tartalmú építészeti-mszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor elzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenrzésekrl, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott tartalmú, a szakhatósági állásfoglalás kialakításához szükséges dokumentációt. Nem kötelez, de a kérelemhez mellékelhető az építtető birtokában lévő
• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a jogers környezetvédelmi vagy jogers egységes környezethasználati engedélyt – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, illetve az elzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatot, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
• az erdőről, az erdő védelmérl és az erdgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerinti erdterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélyét – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –,
• a termföld védelmérl szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján a termföld igénybevétele esetén a termföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésérl szóló jogers hatósági határozatot – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban
került kiadásra –,
• a természet védelmérl szóló 1996. évi LIII. évi törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélyét,
• az ügyben érintett szakhatóság elzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-mszaki dokumentációt, amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre,
• az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történ, az építészeti-mszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát,
• az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. Ha a kérelemhez az elzekben ismertetett, a kérelemhez mellékelhető hatósági döntéseket nem csatolták, azokat az építésügyi hatóság belföldi jogsegély keretében szerzi be a hatóságoktól.
3. Mikor kell szakhatóságot bevonni?
• Szakhatóságot kell bevonni az építési engedélyezési eljárásba, ha azt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenrzésekrl, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete elírja.
• Az építtető elzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet az építési engedély kérelme benyújtása eltt az érintett szakhatóságtól. Ezt kérheti elektronikusan az ÉTDR-ben a saját tárhelye használatával, vagy hagyományos módon papír alapon közvetlenül a szakhatóságtól. A beszerzett elzetes szakhatósági állásfoglalást minden esetben elektronikus formában szükséges mellékelni az építési engedély iránti kérelem benyújtásakor, annak érdekében, hogy azt az építésügyi hatóság az eljárása során figyelembe vehesse.
• Ha elzetes szakhatósági állásfoglalást az építtető nem nyújt be, a szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság elektronikus úton keresi meg a szakhatóságot: hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követen haladéktalanul, de legkésbb öt napon belül, hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követen haladéktalanul, de legkésbb három napon belül.
4. Mennyi az eljárás illetéke?
Az eljárás illetékét, az illetékekrl szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklete XV. fejezetének szabályai szerint kell megfizetni. Az építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték
a) új -más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó -egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
b) új -más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó -épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterület. önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
c) mtárgy építése esetén, ha mérete jellemzen alapterületben kifejezhet, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzen hosszban kifejezhet, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő építmény bvítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszersítése esetén az építési tevékenységgel érintett
da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
f) a katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bvítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzen alapterületben kifejezhet, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzen hosszban kifejezhet, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,
g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint,
5. Mennyi az ügyintézési határid?
Az építésügyi hatóság az építési engedélyezési eljárásban az érdemi döntést
• ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges 6 hónapnál nem régebbi elzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított 15 napon belül hozza meg,
• ha a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba,az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétl számított 15 napon belül hozza meg.
6. Az engedélyezés egyéb szabályai
• Az építési engedély iránti kérelemmel egy idben benyújtható kérelmek: az országos építési követelményektl eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, a bontás engedélyezésére, a fennmaradás engedélyezésre, valamint amemlékileg védett építmény esetén, az örökségvédelmi engedélyre irányuló kérelem. Az építésügyi hatóság a fenti kérelmek elbírálását összevonja, döntéseit egybefoglalja.
• A kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul. Ettól számított három napon belül az építésügyi hatóság az ÉTDRben kiállított dokumentummal az ügyfél kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelőelen értesíti az eljárás megindulásáról az építtett és a már ismert ügyfelet.
• Az építésügyi hatóság öt napon belül hiánypótlásra hívja fel az építtett, ha a kérelme hiányos. Ha a pótolt mellékletek tartalma nem megfelel, és továbbra is hiányos, akkor a hiánypótlást követen legkésbb három napon belül az építtett ismételten hiánypótlásra hívja fel a hatóság. A hiánypótlásra legfeljebb húsz napos teljesítési határidő adható.
• Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani, arról feljegyzést vagy jegyzkönyvet és a helyszínről dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni. Az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen az illeszkedés követelményeit, hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-mszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e, hogy az érintett telken az építési tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelen folytatják-e.
• Építésügyi hatóság ha megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésbb a szemlét követ. 3 napon belül építésrendészeti eljárást kezdeményez és 8 napon belül az építési engedély iránti kérelmet elutasítja.
• Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezi jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végzett építési engedélyhez kötött építészeti-mszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
7. Ki értesül a döntésrl, a döntés jogerre emelkedésérl?
Az építési engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhet.
A döntést közölni kell
• ügyféli minségben az építtetvel vagy meghatalmazottjával, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel,
• azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott,
• tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével.
A jogers döntést közölni kell
• az építtetvel vagy meghatalmazottjával,
• az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,
• az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelséggel, valamint a területi vízügyi hatósággal, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott,
• afvárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz,
• mindazokkal, akiknek értesítését jogszabály elírja. Építésügyi hatóság az ÉTDR mindenki által látható felületén haladéktalanul tájékoztatást ad a jogers engedély tárgyáról és típusáról.
8. Az építési engedély figyelmeztet, tájékoztató része
Az engedély tárgyától függen tartalmaz:
• figyelmeztetést arra, hogy az építtető építési tevékenységet csak a jogers és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának idtartama alatt, továbbá a saját felelsségére és veszélyére végezhet, az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el, a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően, és – a kéménysepr-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben – szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható, memléken az egyes, építési engedély nélkül végezhet. tevékenységekhez a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye is szükséges,
• tájékoztatást arról, hogy az építipari kivitelezési tevékenység végzése az építteti fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e, az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtett az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban elírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, az engedély hatálya milyen módon, milyen feltételekkel hosszabbítható, a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-mszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be.
9. Az építési engedély hatálya, hatályának meghosszabbítása
• Az építési engedély a jogerssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 3 évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásávaligazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétl számított 5 éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik.
• Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát 3 évnél rövidebb idtartamban is megállapíthatja.
• Az építésügyi hatóság az engedély hatályát az engedély hatályán belül benyújtott kérelemre az építési tevékenység végzésének megkezdése eltt, valamint a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer egy évvel hosszabbíthatja meg.
• Az építési engedély hatálya meghosszabbítható az építési tevékenység végzésének megkezdése eltt:
a) ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok nem változtak meg,
b) ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények az engedély feltételeként elírva teljesíthetők. megkezdett építési tevékenység esetén meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok idközben megváltoztak, és a) az engedélyezett építési tevékenység legalább tartószerkezet kész, vagy azt meghaladó állapotban van, b) az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és
c) az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-mszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült.
• Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
• Az engedély hatályának meghosszabbítása esetében az ügyintézési határidő 10 nap.
• Ha az építési engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezik vagy az engedély hatálya jogszeren nem hosszabbítható meg és az építmény használatbavételi engedély megadására, vagy használatbavétel tudomásul-vételére nem alkalmas, a fennmaradó – engedélyhez kötött – építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. Ebben az esetben az engedélykérelmet a benyújtáskor hatályos jogszabályok alapján bírálja el az építésügyi hatóság. Az építési engedélyezési eljáráshoz szükséges építészeti-mszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függen
1. Műszaki leírások
1.1. Építészeti mszaki leírás Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat:
1.1.1. a teljes építmény eredeti rendeltetésének, valamint az átalakított, bvített építmény új rendeltetésének leírását,
1.1.2. a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban elírt azon paramétereket (telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, épületmagasság, építmények egymástól való távolsága, el-, hátsó-, oldalkertek
mérete) melyek nem szerepelnek az egyes tervlapokon,
1.1.3. a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi megoldásokat, az energetikai követelmények kielégítésének módját,
1.1.4. a közlekedési útvonalak akadálymentesítését,
1.1.5. jogszabályban elírtak szerint az építménybe betervezett építési termékekre vonatkozó teljesítmény-jellemző meghatározását,
1.1.6. az égéstermék-elvezetés megoldásának részletes leírását,
1.1.7. építmény bontása esetén az építmény által tartalmazott azbeszt bontásának és kezelésének módját, a bontási technológia leírását,
1.1.8. a tervezett építési tevékenységhez elírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közmvesítettséget, a közmvesítés megoldását,
1.1.9. a tervezett építmény, építményrész milyen mszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket,
1.1.10. az érintett közmszolgáltatókkal történt egyeztetésre vonatkozó információkat.
1.2. Gépészeti mszaki leírás
1.2.1. Tartalmazza a közm; vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési, gázellátási és égéstermék elvezetési; ftési és htési, valamint légtechnikai rendszerek bemutatását, illetve összefoglalását, a szakági igényekkel együtt.
1.2.2. Bemutatja az építmény általános gépészeti kialakítását, kitérve a jogszabályi elírások megfelelségére.
1.3. Tartószerkezeti mszaki leírás
1.3.1. Az engedélyezési döntés megalapozásához szükséges kidolgozottsággal tartalmazza az építmény megvalósításához szükséges, a tartószerkezetek kialakítására és megépítésére hatással bíró kiinduló adatok ismertetését, így különösen a tervezési programból és a technológiai igényekbl adódó terhek, hatások és követelmények ismertetését, figyelembe vett értékeit, megjelöli az alkalmazott szabványokat.
1.3.2. Az elvégzett ertani számítások alapján ismerteti az építmény tartószerkezetének rendszerét, az alkalmazott fesztávokat, a fő teherhordó elemek kialakítását, jellemző fő méreteit, a betervezett anyagok, gyártmányok minségi és teljesítmény követelményeit, szükség esetén kitérve a megvalósíthatóságot biztosító technológiai leírásokra.
1.3.3. Meglévő épület esetén tartalmazza az elírt tartószerkezeti és anyagvizsgálati szakvéleményeket, az építmény környezetében szükségessé váló intézkedések leírását.
1.3.4. Tartószerkezeti mszaki leírás szükséges:
1.3.4.1. új építmény esetén,
1.3.4.2. meglévő építmény esetén az idvel változó (romló) jellemzjő anyagból készült, 80 évnél idsebb tartószerkezetekrl (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton),
1.3.4.3. meglévő építmény esetén a tehernövekedéssel érintett függleges és vízszintes teherhordó szerkezetérl, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelségérl, illetve megersítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító tartószerkezeti megoldásokról.
1.4. Épületvillamossági műszaki leírás Bemutatja az építmény villamos energiával történő ellátását, ers-és gyengeáramú rendszereit, kitér a villámvédelemre, érintés(hiba) villamos rendszerekre. védelemre és egyéb megvalósítandó
1.5. Technológiai leírás Az engedélyezéshez szükséges technológiákat. mértékben bemutatja az építménybe telepítend.
1.6. Belsépítészeti leírás szükség szerint Tartalmazza az építmény belső tereinek berendezésére, anyag-és színvilágára vonatkozó leíró részeket.
1.7. Rétegrendi kimutatás Meghatározza az összes egymástól eltérő vízszintes és függleges rétegfelépítést.
1.8. Helyiségkimutatás. Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát.
1.9. Alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése Tartalmazza az épületek energetikai jellemzinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 4. melléklete szerinti, az új épületek alternatív rendszereinek vizsgálatát bemutató megvalósíthatósági elemzést.
2. Tervlapok
2.1. A tervező által készített helyszínrajz, hiteles térképszelvény alapján, amely tartalmazza:
2.1.1. az égtájjelölést,
2.1.2. a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos – az ingatlannal közös határvonalú – telkek ábrázolását,
2.1.3. a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő terepszint feletti és alatti építményt, valamint a tervezett építményt, méretarányos ábrázolással (építmények körvonalrajzát, tetidomok ábrázolásával, rendeltetések megjelölésével), a meglévő építmények telekhatártól és egymástól való távolsági és épületmagassági méretét, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését,
2.1.4. a tervezéssel érintett telekkel közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajzát, tetidomait, továbbá a tervezéssel érintett telek felli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajzának ábrázolását, rendeltetése megjelölését,
2.1.5. a tervezési területre vonatkozó jogszabályban elírt paraméterek teljesítését igazoló mutatószámokat, jellemzket (telek területe, beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelület aránya, építmények egymástól való távolsága, el-, hátsó-, oldalkertek
mérete),
2.1.6. az építmény személy-és gépkocsiforgalmára szolgáló be-és kijáratok közúthoz való csatlakozását, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását,
2.1.7. a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket,
2.1.8. a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal.
2.2. Eltérő szintek alaprajzai
2.2.1. Ábrázolni és méretekkel kell ellátni:
2.2.1.1. az elmetszett és a nézet irányába es. nem teljes szintmagasságú szerkezeteket,
2.2.1.2. a beépített berendezési tárgyakat,
2.2.1.3. a nyílásokat,
2.2.1.4. az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát,
2.2.1.5. a szerkezeti dilatációk helyét,
2.2.1.6. a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az ellépcst és egyéb szerkezeteket,
2.2.1.7. az égéstermék-elvezetőket.
2.2.2. Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát.
2.2.3. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatóak.
2.3. A megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet, amelyeken
2.3.1. ábrázolni kell és méretadatokkal kell ellátni:
2.3.1.1. az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába es, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,
2.3.1.2. zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját,
2.3.1.3. az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát,
2.3.2. meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függleges rétegfelépítést.
2.4. Terepmetszet
2.5. Az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv, amelyek tartalmazzák:
2.5.1. az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám-és hirdetberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esvíz-és légcsatornákat, égéstermék-elvezett, díszítelemeket, lépcsket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,
2.5.2. a csatlakozó végleges terep, járda, tetgerinc, tetfelépítmény stb. szintmagasságát,
2.5.3. az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét,
2.5.4. zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén – a környezetbe illesztés bemutatására – a szomszédos épületek nézeteit.
2.6. Tereprendezési terv szükség szerint
2.7. A végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával, a szükséges számú szelvényrajzzal és a 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával.
2.8. Tartószerkezeti terv szükség szerint Ha szükséges, a tartószerkezet alábbi elemeirl tartalmaz rajzi munkarészeket:
2.8.1. alapozás, zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadása,
2.8.2. teherhordó falak és pillérek,
2.8.3. monolit és elre gyártott födémek és azok elemei,
2.8.4. szintek áthidalására szolgáló szerkezetek.
3. Környezeti állapotadat
3.1. fotó, fotómontázs,
3.2. utcakép (axonometria, perspektíva, egyéb),
3.3. látványterv,
3.4. kilátási-rálátási terv,
3.5. színterv,
3.6. tömegvázlat,
3.7. álcázási terv,
3.8. egyéb dokumentum.
4. Számítás
4.1. Számított építményérték
4.2. Épületmagasság-számítás
4.3. Telek beépítettségének számítása
4.4. Tartószerkezeti számítás szükség szerint
4.5. Épületenergetikai számítás
5. Igazolások
5.1.1. Aláírólap a tervezk megnevezésével, jogosultságuk megjelölésével, elérhetségükkel és aláírásukkal, amely benyújtható elektronikusan aláírt PDF formátumban,papír alapú formátumban,illetve amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, úgy az aláíró saját nevében kitöltött és saját személyi azonosításával benyújtott elektronikus rlap útján.
5.2. Tervezési program a külön jogszabályban meghatározott tartalommal.
5.3. Földhivatali térképmásolat PDF formátumban a hiteles földhivatali térképmásolatról.
5.4. Statisztikai lapok.
6. Vélemények
6.1. Geotechnikai jelentés kell:
6.1.1. a következő építményeknél:
6.1.1.1. a négy beépített szintnél nagyobb,
6.1.1.2. a 10 m-es épületmagasságnál magasabb,
6.1.1.3. az 1000 m2-nél nagyobb alapterület,
6.1.1.4. a 7 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, elre gyártott vagy vázas tartószerkezet.
aa) építmény esetén az építmény szerkezeti rendszerétl függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környez. terepszint alatt 4 m-nél mélyebbre ér, továbbá
6.1.2. a következő esetekben:
6.1.2.1. jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél,
6.1.2.2. jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás-és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz-és földrengésveszélyes területen,
6.1.2.3. ha egynél több szint kerül a terepszint alá,
6.1.2.4. 5 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal) építési, fennmaradási engedélyezésekor.
6.1.3. Tartalmazza az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot, a tervezési fázisnak, a geotechnikai kategóriának, és az esetleges különleges körülményeknek
(csúszás-és omlásveszélyes a terület, illetve a talajkörnyezet, alábányászottság,
illetve barlangok miatt felszínmozgásoktól kell tartani, mocsaras, bel-és/vagy
árvízveszélyes a terület, az altalaj térfogatváltozó, feltöltéses, agresszív vagy más ok
miatt különösen kedveztlen) a figyelembevételével.
7.
Geodéziai felmérés szükség szerint
II. Általános előírások
1.
Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában,
egyedileg meghatározott, egyértelm.
jelkulcsot kell alkalmazni.
2.
Közhasználatú építmény esetén, a helyszínrajzon és a vonatkozó tervlapokon
méretadatok megadásával ábrázolni kell az akadálymentes és biztonságos közlekedési
lehetséget biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozási pontjától az épület
bejáratáig.
3.
Az építési tevékenységgel érintett telken, ha az építési tevékenység a telek természetes
terepviszonyainak a megváltoztatását is eredményezi, a csapadékvíz-elvezetésének
mszaki megoldását is ábrázolni kell. A telek természetes terepviszonyának feltöltéssel
vagy terepbevágással történ.
megváltoztatása esetén a telek eredeti és a megváltoztatott,
végleges állapotát a terep szintmagasságának ábrázolásával méretezett terepmetszeten
kell bemutatni.
4.
Több ütemben megvalósuló építési tevékenység esetében a tervrajzokon az egyes
ütemeket egyértelmen jelölni kell.
5.
A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem
tartalmazó dokumentáció-részek elhagyhatók.
6.
Az építészeti-mszaki dokumentáció tervez.
általi hitelesítése
6.1. Az építészeti-mszaki dokumentációt és részeit a tervez.
az alábbiak valamelyikével
hitelesíti:
6.1.1.
aláírólap csatolásával,
6.1.2.
saját elektronikus azonosítás útján történ.
benyújtással, az azonosításra visszavezetett
dokumentumhitelesítés szabályai szerint,
6.1.3.
elektronikus aláírással.
6.2. A dokumentáció tartalma együtt és dokumentumrészenként is hitelesíthet.
6.3. A papír
alapú dokumentum elektronikus irattá alakítása digitalizálás útján történik
truecolor és 300 DPI minségben PDF/A formában.
7.
Az építészeti-mszaki dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a
dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, tartalmára és léptékére a Magyar
Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó
(http://mmk.hu/tudastar/szabalyzatok) szakmai követelményeket megállapító – a kamarai
honlapokon és az ÉTDR-ben is rendelkezésre álló – szabályzatait figyelembe kell venni.
III. Az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek
1.
Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén
1.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:
1.1.1.
a tervez.
által készített helyszínrajzot,
1.1.2.
tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági
engedély-köteles megváltoztatása esetén,
1.1.3.
alaprajzot a tervezett építmény valamennyi eltér.
szintjérl, a méretaránynak
megfelel.
mszaki tartalommal,
1.1.4.
metszeteket a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró
módon felvéve,
1.1.5.
homlokzati terveket az építmény minden nézetérl,
1.1.6.
az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések
terveit,
1.1.7.
a tervezés tárgyától függen a szükséges mszaki leírást.
1.2. A dokumentáció
minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történ.
tájékoztatás érdekében – a helyszínrajzot és az utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet
bemutató látványtervet.
2.
Helyiséget tartalmazó meglév.
építmény átalakítása, bvítése, felújítása, korszersítése,
helyreállítása esetén
2.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
2.1.1. a tervez.
által készített helyszínrajzot a meglév.
építmény befoglaló tömegét
megváltoztató esetekben,
2.1.2. alaprajzot (alaprajzokat) a meglév.
építmény jellemz, de legalább az átalakítani
szánt, valamint az az alatti-fölötti építményszintjeirl,
2.1.3. alaprajzot (alaprajzokat) az építmény átalakított építményszintjeirl,
2.1.4. homlokzati tervet (terveket) és fotódokumentációt a meglév.
építmény megjelenése
szempontjából meghatározó nézeteirl,
2.1.5. homlokzati tervet (terveket) az átalakított homlokzatról (homlokzatokról),
2.1.6. metszetet (metszeteket) a meglév.
építmény szintszáma szempontjából meghatározó
helyen (helyeken), a befoglaló méretre jellemz.
méretadatokkal és
szintmagasságokkal,
2.1.7. szintszám-, belmagasság-vagy tetforma-változtatást eredményez.
átalakítás esetén
metszetet (metszeteket) a tervezett állapotról a változtatás szempontjából
meghatározó helyen (helyeken), a változásra jellemz.
méretadatokkal és
szintmagasságokkal,
2.1.8. a tervezés tárgyától függen a szükséges mszaki leírást,
2.1.9. egy évnél nem régebbi szakérti véleményeket:
2.1.9.1. az idtávlatban változó teljesítmény-jellemzj.
szerkezeteket tartalmazó (pl.
fa, salakbeton, bauxitbeton) épületszerkezetekrl, és
2.1.9.2. a 80 évesnél idsebb építmények tartószerkezeteirl.
2.2. A dokumentáció
minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történ.
tájékoztatás érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott
dokumentumokat: I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és I. rész
2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet
bemutató látványtervet.
3.
A jogers és végrehajtható építési engedélyezési dokumentációtól való eltérésre irányuló
kérelem (módosított építési engedély iránti kérelem) mellékletét szolgáló
dokumentációnak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azokat ismertet.
munkarészeket (pl. mszaki leírást és számításokat) kell tartalmaznia. A mszaki
leírásban egyértelmen meg kell nevezni és fel kell sorolni az eltéréseket.
4.
Helyiséget nem tartalmazó mtárgy építése, átalakítása, bvítése, felújítása,
korszersítése, helyreállítása esetén
4.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
4.1.1.
a tervez.
által készített, a tervezett állapotot ábrázoló helyszínrajzot,
4.1.2.
homlokzati tervet a tervezett, és fotódokumentációt a meglév.
építmény megjelenése
szempontjából meghatározó nézeteirl,
4.1.3.
tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági
engedély-köteles megváltoztatása esetén,
4.1.4.
a tervezés tárgyától függen a szükséges mszaki leírást.
4.2. A dokumentáció
minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történ.
tájékoztatás érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott
dokumentumokat: az I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és az I.
rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet
bemutató látványtervet.
5.
Memléki védelem alatt álló építmény átalakítása, bvítése, felújítása, korszersítése,
helyreállítása esetén az építészeti mszaki dokumentációnak – az 1-4. pontban
meghatározottakon túl – alábbiakat kell tartalmaznia:
5.1. az építmény teljes helyreállítása, felújítása esetében külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt,
5.2. építmény részleges, a történeti térszerkezetet, illetve részleteket érint. terv esetén a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt,
5.3. külső és belső nyílászárók cseréje esetén a meglév. (a változtatás eltti) állapotra vonatkozó, elemenkénti
5.3.1. fotódokumentációt,
5.3.2. állapotvizsgálatot,
5.4. memlék épületszerkezetének nedvesedése vagy sók által okozott károk elhárítása esetén faldiagnosztikai szakvéleményt, amely tartalmazza az elzetes adatgyjtés eredményeit, a helyszíni szemle megállapításait, a faldiagnosztikai minták vizsgálatainak ismertetését, a kár-okok teljes kör. bemutatását, elemzését, a nedvesség és sószennyezés elleni védelmi technikák alkalmazhatóságának elemzését, fotó-és rajzi dokumentációt,
5.5. építmény tetszerkezetének megersítése, terhének növekedésével járó átalakítása esetén az 1950 eltti tetszerkezetek helyreállítása esetén az elemek teljes vagy részleges cseréjét, megersítését tételesen, rajzi mellékleteken is fel kell tüntetni,
5.6. helyiséget nem tartalmazó építmény esetén a 4. pontban meghatározottakon túl az átalakítás eltti és a tervezett állapotot ábrázoló nézetrajzok és – amennyiben releváns – alaprajzok, metszetek.
