Határainkon túl 5 millió magyar él. Kárpátalján mindössze 150000-en, akiknek naponta kell érezniük az anyaországtól történt elszakítás nehézségeit. Óriási lehetőség számukra a kettős állampolgárság felvétele, de még nagyobb jelentőségű a testvérvárosi kapcsolat létrejötte, melyet Bicske város is megtett. Az összefogás az egyik legfontosabb eszköze a segítségnyújtásnak, melynek élő példája a kárpátaljai gyerekek zánkai táboroztatása.

A hosszú utazás után mosolyogva érkeztek meg, és szálltak le a buszról a csapi és a ráti gyerekek. A tábor nagyon barátságos és szépen rendezett, így hamar belakták és mindenben feltalálták magukat.

Az első este a gyerekek bemutatkozásával telt. Dalokkal, aranyos jelenetekkel léptek fel faházanként. Mindannyiunkat megleptek ötleteikkel, találékonyságukkal.

A következő napokban két kirándulást valósítottunk meg: megtekintettük a Kinizsi várat Nagyvázsonyban, ahol várjátékokon is részt vettünk. Még ezen a napon Balatonfüredre is ellátogattunk, ahol minden nevezetességet felkerestünk. A második kirándulásunk Badacsonyban történt, ahol egészen a Rózsakőig gyalogoltunk fel. A kilátás még a legkisebb gyerekeket is lenyűgözte.

A Balaton-part mellett nyaralva- természetesen-minden nap strandoltunk. A kissé hűvösebb idő sem vette el ettől a kedvüket. Emellett örömmel vettek részt tréfás vetélkedőn, ügyességi versenyen, esti bátorságpróbán és csillaghullás versenyen. Ezeken a programokon mindig tudtunk jutalomként csokit is osztani. A fennmaradó időben szívesen játszottak a vásárolt sporteszközökkel: foci, ping-pong, tollaslabda. Vízi játékokat is vittünk nekik: matracot, vízipisztolyt, labdákat. Mivel a játékokra nagyon vigyáztak, el tudták vinni magukkal az otthon maradó társaiknak ajándékba.

A segítségnyújtáson túl sikerült öt napnyi örömöt, hasznos és kellemes kikapcsolódást nyújtani a kárpátaljai gyerekeknek és kísérő nevelőiknek egyaránt. Minden programban nagy örömmel és aktivitással vettek részt.

A tábor megvalósításáért köszönet a támogató önkormányzatoknak, akik nemcsak hangzatos szavakkal, hanem tettekkel bizonyították a határon túl élő magyarjaink segítésének fontosságát.

Bicske, 2016. 09. 11.           

                                    Szécsi Ervinné, táborvezető