Az influenza figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint 2017. március 27. és április 2. között (2017. 13. hetében) a megye területén 124 fő, az előző hetinél 42,3%-kal kevesebb beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A 100 ezer lakosra vonatkoztatott megyei megbetegedési arány 29,6% volt, jóval a járványos küszöb alatti.

A területi megbetegedési arány változatlanul legmagasabb a Székesfehérvári Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály illetékességi területén 46,3% (előző héthez képest 37,5%-os csökkenés), a Dunaújvárosi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály illetékességi területén 16,8% (előző héthez képest 54,5%-os csökkenés); a Móri Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály illetékességi területén nem jelentettek megbetegedést. Az influenza aktivitás az átlagos megbetegedési arány alapján az igen alacsony tartományban van.

Az elmúlt héthez viszonyítva az orvosnál influenzaszerű tünetekkel megjelent betegek között a gyermekek kivételével nőtt az arány. Az orvoshoz forduló betegek 23,3%-a a 0-14 éves; 33,3%-a a 15-34 éves; 30,0%-a a 35-59 éves és 13,3%-a a 60 éves, illetve az e feletti korosztályból került ki. A betegek egyharmadát a fiatal felnőttek, közel egyharmadát a középkorúak köréből jelentették. Az influenzaszerű megbetegedések ezen a héten a 0 évesek, a 3-5 évesek és a 25-34 évesek között fordultak elő leggyakrabban.

Influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról a 13. héten sem érkezett jelentés.

Magyarországon 2016. év 40. – 2017. év 12. hete között a feldolgozásra került légúti mintákból 912 betegnél igazoltak influenza A  és 79 betegnél influenza B vírus okozta fertőzést. Harmincöt esetben adenovírus, 172 esetben légúti óriássejtes vírus kóroki szerepét állapították meg. Megyénk területéről a jelentés írásáig az előzőekben már jelzett 36 influenza A, 1 influenza B és 9 légúti óriássejtes vírus került azonosításra.

Székesfehérvár, 2017. április 5.   (Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fontos feladatának tartja, hogy tevékenységéről, a hírközlés fejlődése érdekében meghozott döntéseiről, közérdeklődésre számot tartó témáiról, közügyekhez kapcsolódó lépéseiről lehetőleg minden érintetthez eljuttassa a lényeges információkat. A hatóság egyik alapvető célja, hogy minden magyar állampolgár egyenlő esélyekkel férjen hozzá az infokommunikációs javakhoz, amelynek egyik előfeltétele, hogy ehhez a szolgáltatók létrehozzák és üzemeltetessék a megfelelő infrastrukturális hálózatot.

De nyilván sokak körében felmerülnek az elektroszmoggal kapcsolatos kételyek, hogy vajon veszélyes-e egy rádióállomás közelében lakni, vagy okozhat-e hosszú távon komolyabb egészségügyi problémát egy mobilállomás közelsége, vagy tisztázatlan, hogy azok az elektronikai eszközök - mobiltelefon, a tévé vagy a mikró -, amelyek mindennapjaink részévé váltak, szintén bocsájtanak-e ki magukból elektroszmogot? Tisztán látni a körülményeket, informálódni a mérési lehetőségekről természetes és figyelemre érdemes igénye minden érintett állampolgárnak.

Az egészségi határértékre több intézmény is odafigyel, többek között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely nemcsak a mobilbázis-állomások és rádióállomások telepítését felügyeli, de rendszeresen végez mérőszolgálati monitoring-tevékenységet is. Ennek keretében bárki igényelheti, hogy szakembereink a helyszínen mérjék meg az elektroszmog erősségét. Az eddigi több ezer mérés közül egy sem mutatott az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű sugárzást. Mérés igényelhető továbbá az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóságon is.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elkészített egy edukációs anyagot, amely támpontot ad abban, hogy mi is az az elektroszmog és miért érdemes róla beszélni:  

http://nmhh.hu/cikk/172968/4__1_dolog_amit_tudni_kell_az_elektroszmogrol

https://www.youtube.com/watch?v=e-YCrFFdPYs