A hősök azért haltak, hogy magyar legyen az ország! – jelentette ki Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából elmondott ünnepi beszédében, a Petőfi Művelődési Központ színháztermében rendezett városi megemlékezésen.
A termet zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott volt Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, Pálffy Károly polgármester, Bálint Istvánné alpolgármester, valamint Fritz Gábor jegyző is.
A Bicskei Fesztivál Fúvószenekar és a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola énekkara közreműködésével (vezetőjük Varga Németh Márta és Bereczné Sléger Szilvia) a Himnuszt, majd a Székely himnuszt énekelték el a mellükön kokárdát viselő ünneplők. A folytatásban a Csokonai 6.b osztályának tanulói adtak emlékműsort, felkészítőik, Bogán Gáborné és Szolnoki Tamás közreműködésével. Előadásuk ötletekkel teli, színes, mozgalmas volt, amelyben felvillant minden fontos mozzanat, történés és szállóige a forradalom napjaiból és a szabadságharc hosszú hónapjaiból.
- Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nem közönséges érdekekért folyt, hanem a nemzet jövőjéért – fogalmazott Molnár Krisztián hozzátéve: a Földön manapság agresszív módon, mögöttes célokért vívják a háborúkat, és kevés olyan konfliktus van, amely valóban egy-egy nemzet jövőjét pozitívan befolyásoló változásokért zajlik, mint az Magyarországon akkoriban történt.
A megyei elnök azt a kérdést is feltette, vajon milyen egyéni haszon vezérelte volna a fiatalokat a Pilvaxban, milyen haszna lett volna az utcai demonstrációkat vezető egyetemistáknak és polgároknak? Meg is válaszolta a kérdést: nekik nem volt önérdekük, nem volt fizetségük. Egyetlen bérük a nemzeti büszkeség, függetlenség és szabadság érzése volt.
- A 48-asok szeme előtt olyan ország lebegett, ahol a magyar a legfontosabb szó. Olyan ország, ahol a jog mindenkit egyformán megillet, a közös dolgokról közösen dönthet a magyar, ahol a fegyver a magyart védi. Erről szólt a szabadságharc is, a magyarság növelni akarta önrendelkezését, nagyobb részt kért magának az osztrák császárságtól – fogalmazott.
Molnár Krisztián szerint ma az Európai Unió és a NATO országunkat hozzásegíti a haladáshoz, néha azonban túlzó mértékben elvonnák a felelős döntések jogát. Úgy vélte, 1848-ban nem ilyen kép lebegett a forradalmárok szeme előtt, nem akartak átjáróházat a Kárpát-medencében. Ezt az újkori népvándorlást, az „afroázsiai expresszt” jobban ismerik a bicskeiek, mint bárki az országban – vélekedett.
- Két évtizede országunk a maga útját járja, erősödik és részvétet érez, szolidáris azokkal szemben, akiket a halál szele űz el otthonukból, de a migránsok többsége nem az, egyszerű gazdasági bevándorlók ők. A 48-as hősök azért haltak, hogy magyar legyen az ország. Ezt messzi asztaloknál, tollvonások nem törölhetik el – utalt a migráció hatásaira és kezelésére a megyei elnök.
Az ünnepség zárásaként a megemlékezők a zenekar térzenéjének kíséretében, a városban egy kisebb kört téve, fáklyás felvonulással átsétáltak a Kossuth térre, majd megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát és az 1848/49-es kopjafát. Fotók: Ivanics Imre
