Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összeget fizet be, vagy visszamenőlegesen jóváírásra került sor, esetleg téves befizetést teljesített, túlfizetése keletkezik az adott számlán.

Jogszabály alapján, ha az adózónak adótartozása nem áll fenn, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről vagy – saját – önkormányzati számlájára történő átvezetéséről (pl. más adónemben később esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a tarozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára.

Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kérheti az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a cégnyilvántartásban bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás.

Amennyiben az adózó nem rendelkezik a fennálló túlfizetéséről és később esedékes fizetési kötelezettsége áll fenn, az összeg erejéig – automatikusan – erre kerül elszámolásra.

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az ügy kérelemre indul, a kérelem papír alapon nyújtható be.

Kapcsolódó jogszabályok

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

A kérelem benyújtása díj és illetékmentes.   

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.  

Az önkormányzati adóhatóság által előírt fizetési kötelezettségek teljesítését akadályozhatja az adózó átmenetileg vagy tartósan fennálló fizetési nehézsége. Az adózó a jogerős fizetési kötelezettségre vonatkozóan kezdeményezheti méltányossági eljárás lefolytatását. A méltányossági eljárás irányulhat részletfizetésre, fizetési halasztásra (együtt: fizetési könnyítés), valamint adómérséklésre.

Fizetési könnyítés kérelmezése esetén adóhatóságunk vizsgálja, hogy a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek felróható-e, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben tőle az elvárható, továbbá átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Fontos, hogy nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett, befizetett helyi adóra.

Az adómérséklés szabályai eltérnek a magánszemély és a jogi személy kérelmezők esetében. Jogszabály alapján az adóhatóság a magánszemély adózót terhelő adótartozást mérsékelheti vagy elengedheti a helyi adók, gépjárműadó, bírságok és ezek járuléka (késedelmi pótlék) vonatkozásában, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Vállalkozási tevékenységet folytatók esetében adómérséklésre kivételes méltányosságból kizárólag a pótlék- és bírságtartozás vonatkozásában van lehetőség. Adóhatóságunk abban az esetben mérsékli a fennálló tartozást, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, a jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklés engedélyezéséhez feltételt is köthet, amely leggyakrabban az adótartozás egyösszegben történő  megfizetését jelenti.

Magánszemély adózó kérelmét benyújthatja az önkormányzati hivatali portálon található űrlapon, illetve az adóhatóságunk által rendszeresített adatlapon. Az adatlapot teljes körűen ki kell töltenie és a megadott igazolásokat (jövedelem, közmű számlák, egyéb kiadások stb.) csatolnia kell. Vállalkozás kizárólag az önkormányzati hivatali portálon található űrlap kitöltésével nyújthajta be a kérelmet. A rendelkezésre álló adatok alapján adóhatóságunk vizsgálatot folytat le, amely során a jövedelmi viszonyok mellett az adózó vagyoni helyzetét is figyelembe kell venni (ingatlanok, gépjármű tulajdon, nagy értékű ingóság) és ezek alapján kerül sor a döntésre

A természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb kettőmillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.

A nem természetes személy adózó kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb kettőmillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. 

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel

Az engedélyezett automatikus részletfizetésről szóló határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az ügy kérelemre indul. Magánszemély a kérelmet benyújthatja papír alapon, vagy elektronikus úton, vállalkozás kizárólag elektronikus úton.

Önkormányzati adóhatóságunk kiemelt és kötelező feladatként kezeli az adózók kintlévőségeinek beszedését. Mindazokkal szemben, akik önként nem teljesítik fizetési kötelezettségeiket és hátralékot halmoznak fel az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL.törvény alapján önkormányzati adóhatóságunknak kötelessége végrehajtási eljárást indítania. 

A végrehajtási eljárás keretében első lépésként az esetlegesen fennálló túlfizetés kerül átvezetésre a tartozást mutató számlára. Amennyiben ez nem áll fenn, illetve az átvezetést követően is tartozást mutat az adózó számlája, folytatódik az eljárás. 

A végrehajtási eljárás megindítását követően sor kerülhet hatósági átutalási megbízás (inkasszó) alkalmazására, munkabér letiltásra, ingó foglalásra. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre kerül sor. Egy évet meghaladó mértékű gépjárműadó tartozás esetén lehetőség van a gépjármű forgalomból történő kivonására.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018 (III.19) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) alapján a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány az adózót terhelik. 

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017.évi CLIII.törvény alapján az önkormányzati adóhatóság a végrehajtás foganatosításáért minden esetben – az esetleges készkiadások mellett – 10 000 forint költségátalányt számol fel

Az ügyintézés kezdeményezhető

A követeléskezelési eljárás minden esetben hivatalból indul. Az adózó jogsértés esetén végrehajtási kifogással élhet az adott végrehajtási cselekmény ellen a tudomására jutásától számított 8 napon belül.

Kapcsolódó dokumentumok

Fizetési könnyítésre, adómérséklésre vonatkozó nyomtatványok megtalálhatóak a fizetési könnyítések ügyleírásánál.

Kapcsolódó jogszabályok

2017.évi CL. törvény az adózás rendjéről

8/2018 (III.19) NGM rendelet az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megfizetésének részletes szabályairól 

2017.évi CLIII.törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Végrehajtási kifogás illetéke 5 000 Ft, melyet a Bicske Város Önkormányzatának 50420410-10000458 számú Illetékbeszedési számlájára kell megfizetni a kifogás benyújtásakor

Ügyintézési határidő

Az ügyintézés jogszabályi határidőhöz nem köthető, az elévülési időn belül folyamatosan kötelessége az önkormányzati adóhatóságnak az adózó tartozásának beszedése.

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. június 29. napján megtartott képviselő testületi ülésén elfogadta a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló 17/2016. (VI.29) számú önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Rendelet), melyet a Képviselő-testület 9/2017. (III.29.) számú önkormányzati rendeletével módosított.

A Rendelet szerint a mezőőri járulék megállapítása a földtulajdonos nyilatkozata alapján történik.

Bicske Város Önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldek őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodik. A termőföldek naponkénti és rendszeres bejárásával megbízott mezőőrök szolgálatba állítása a földhasználók által termelt termények, termékek és eszközök megóvását biztosítja. Célja, hogy az elkövetett esetek tetten érhetőek, felderíthetőek legyenek, a szolgálat működése járuljon hozzá a gazdálkodók vagyonának védelméhez.

A rendelet területi hatálya kiterjed Bicske Város Önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldekre, ide nem értve erdőt, halastavat.

A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, aki az (1) bekezdésben meghatározott terület földhasználója, ha az ismeretlen, a tulajdonosa.

A rendelet alkalmazása szempontjából termőföld a föld fekvésétől (külterület, zártkert) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva.

A mezőőri járulék mértéke egy naptári évben minden megkezdett hektáronként 500 Ft.

A mezőőri járulékot a kerekítés szabályai szerint földhasználóként, amennyiben az ismeretlen, tulajdonosonként összevontan, egész hektárra kell megállapítani.

A mezőőri járulék megállapítása a földhasználó, amennyiben az ismeretlen, a tulajdonos nyilatkozata alapján történik, amit az önkormányzat az ingatlan-nyilvántartás adatai, illetve a mezőőrök helyszíni felmérése alapján ellenőriz.

Amennyiben a bejelentett adatokban változás történik, új nyilatkozatot kell benyújtani a változást követő év január 31. napjáig az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal.

A mezőőri járulékot évente két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell átutalással az önkormányzat e célra szolgáló 50420410-10000300 mezőőri járulék bevételi számlájára vagy készpénz átutalási megbízással (sárga csekk) postai úton megfizetni.

A mezőőri járulék megfizetésére, amennyiben a földrészletnek több tulajdonosa van, az a kötelezett, aki a földrészletet használja, amennyiben a használó ismeretlen, úgy a tulajdoni hányad arányában a tulajdonosoknak áll fenn fizetési kötelezettsége.

A mezőőri járulék fizetési kötelezettség alanya az, aki a naptári év első napján a használója, ennek hiányában tulajdonosa.

A mezőőri járulék fizetési kötelezettség annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amely évben a kötelezett használati joga, amennyiben az ismeretlen, tulajdonjoga megszűnik.

A meg nem fizetett mezőőri járulékot az adók módjára behajtandó köztartozások szabályai szerint kell behajtani, amiről a jegyző intézkedik.

A földtulajdonosi nyilatkozatot olvashatóan és pontosan kitöltve, aláírva postai úton vagy e-mailben az ado@bicske.hu címre kell visszaküldeni.

A nyilatkozat szükség esetén fénymásolható, illetve a www.bicske.hu honlapról letölthető!

A nyilatkozat elmulasztása mulasztási bírságot vonhat maga után!

Kapcsolódó jogszabályok:

• 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
• 356/2007. Kormány rendelet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól
• 17/2016. Bicske Város önkormányzati rendelete a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről

Adóbevallásra kötelezett az az adózó, aki Bicske Város Önkormányzata illetékességi területén fekvő termőföld bérbeadásából bérbeadó magánszemélyként jövedelmet szerez, vagy kifizetőként bérbeadónak adóköteles bérleti díjat fizet ki.

Az adó alapja: A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ide értve a földjáradékot is) egésze. (Szja.tv. 17.§. (4) bekezdése)

Az adó mértéke: az adó alap 15 %-a (Szja.tv. 8. §. (1) bekezdése)

A termőföld bérbeadásból származó jövedelem akkor nem adóköteles, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján legalább 5 évre szól.

Ha a határozott időre kötött szerződés 5 éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha a felmondás azonnali hatályú) a felvett jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként. A pótlékot az adott évi adóbevallásra nyitva álló határidőtől kell számítani.

Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után a magánszemély a jövedelem adóját megállapítja, a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti.

Nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek a termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásból származó jövedelme mentes az adó alól.

Ha a termőföld bérbeadásából származó jövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg az illetékes önkormányzati adóhatóság felé. A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és a levont adóról a magánszemély részére igazolást kell kiadni.

Nem terheli a kifizetőt haszonbérbeadás esetén adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott határozott (5 éven túli) időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az adóbevallást a magánszemély a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20. napjáig teljesíti az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített bevallás nyomtatvány benyújtásával.

Az adóbevallást a kifizető az adóévet követő év február 25. napjáig teljesíti az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített bevallás nyomtatványon.

A kifizető az Art. 3. sz. melléklete A/II. pontja alapján adatszolgáltatásra kötelezett az adóévet követő év március 31. napjáig, melyet az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített adatlapon teljesíthet.

A bevallás és adatszolgáltatás kizárólag papír alapon nyújtható be.

Kapcsolódó jogszabályok

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bevallás (adatlap) és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

A termőföld bérbeadásból származó jövedelem adóját az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Bicske Város Önkormányzatának 50420410-10000403 számú Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó beszedési számlájára kell teljesíteni.

Az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12. napjáig fizeti meg.

Az adót a kifizető a kifizetést követő hó 12. napjáig fizeti meg.

Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel és a locsolási célú felhasználásra figyelembe vehető 5 %-os kedvezménnyel.

A talajterhelési díj alapja a fentieken felül csökkenthető, azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A talajterhelési díj mértéke: 1 200 Ft/m3.

Bicske város a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25) KvVM. rendelet melléklete alapján „Érzékeny” besorolású, így 1,5-es szorzót kell alkalmazni.

A fizetendő talajterhelési díj kiszámítása:

A díj számítás alapja (m3) * a köbméterenkénti díj * az érzékenységi szorzó = talajterhelési díj összege

Bejelentési, bevallási kötelezettség

A kibocsátónak, díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig kell bevallást tennie, melyben az önadózás szabályai szerint megállapítja a fizetendő talajterhelési díj összegét.

A bevallási nyomtatványt az önkormányzati adóhatóság minden év március 15-ig megküldi az adózónak. A kiküldött nyomtatványon már szerepel a vízszolgáltató által igazolt, előző évi szolgáltatott vízmennyiség.

Mentesség a díj fizetése alól: a lakossági kibocsátó mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól, amennyiben a talajterhelési díj alapja nem haladja meg éves átlagban az 5 m3-t. 85 % kedvezményben részesül az a kibocsátó, aki a szolgáltató által is elismert indokolt műszaki akadály miatt csak különösen nagy nehézség árán tudna a közcsatorna-hálózatra rácsatlakozni, vagy a település közúthálózatában jelentős kár keletkezne a rácsatlakozással.

Fizetési határidő és számlaszám

A talajterhelési díjat a tárgyévet követő év március 31-ig, a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni a Bicske Város Önkormányzatának 50420410-10000434 számú Talajterhelési díj beszedési számlájára.

Kapcsolódó jogszabályok

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 

27/2004.(XII.25.) KVVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról

Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2015.(XII.17.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj helyi szabályairól

                            Elektronikus ügyintézés - E-Önkormányzat Portál

Helyi iparűzési adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység.

A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

2021.01.01-től az ideiglenes jellegű helyi iparűzési adó megszűnt, telephelynek minősül viszont a 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat. A napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő

Az adó alanya a vállalkozó. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 52. §. 26 pontja értelmében vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Adómentes: az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

Az adó alapja általános esetben az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak a Htv. mellékletében meghatározottak szerint meg kell osztania. A Htv. mellékletében meghatározott megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.

Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §-a, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját.

Mentesség

Mentes a helyi iparűzési adó alól az az adóalany, akinek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 mFt-ot. (Bevallási kötelezettsége van!)

A Htv. 39/A. §. szerint adózó vállalkozó mentességet nem vehet igénybe.

A helyi iparűzési adó mértéke

Adómérték az adóalap 2%-a.

Bejelentési, bevallási kötelezettség

A helyi iparűzési adóról az adózónak az adóévet követő év május 31-ig kell adóbevallást tennie.

Az ügyintézés kezdeményezhető

2018. január 1. napjától a vállalkozások bejelentési, bevallási kötelezettségüket kizárólag elektronikus úton teljesíthetik.

A bejelentkezési, bevallási űrlapok az E-Önkormányzat Portálon keresztül kitölthetők és beküldhetők. A bejelentkezés-változásbejelentés űrlap az általános adónyomtatványoknál, az előlegmérséklési kérelem a helyi iparűzési adónál találhatók.
A helyi iparűzési adó bevallás 2021.01.01. napjától kizárólag a NAV honlapjáról letölthető 18HIPA, 19HIPA, 20HIPA, 21HIPA, 22HIPAK, 23HIPAK, 24HIPAK elnevezésű ÁNYK nyomtatványon nyújtható be.

Kapcsolódó jogszabályok

1990. évi C. törvény a helyi adókról

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2015.(X.28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bejelentkezés, változás-bejelentés, bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő: 30 nap.  

Fizetési határidő és számlaszám

A helyi iparűzési adót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Bicske Város Önkormányzata 50420410-10000472 számú Helyi iparűzési adó beszedési számlájára kell teljesíteni.

A helyi iparűzési adóelőleg fizetési határideje: március 15. és szeptember 15.

A 39/A. § szerinti adózást választók adóelőleg fizetési határideje: május 31.

A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig kell megfizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelhető vissza.