Zárás dátuma: 2014. április 10.
Használatbavételi engedélyezési eljárás 1 / 5
Lakossági tájékoztató
a használatbavételi engedélyezési eljárás szabályairól
1.) Milyen esetben illetve mikor kell az használatbavételi engedélyt kérni?
• Használatbavételi engedély alapján vehet használatba a rendeltetésszer és
biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel
érintett építmény építményrész, ha
o memlék, vagy
o annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges
bevonni.
• A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtet – azaz akinek a nevére az
építési engedély szól - nyújthat be az építésügyi hatósághoz.
• A kérelmet – a használat megkezdése eltt – az építmény rendeltetésszer és
biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtet részére
történ az építési naplóban igazolt átadását követen, az építési engedély hatályossága
alatt kell benyújtani.
• Az építési engedély rendelkez része minden esetben tartalmazza, hogy az
engedélyezett építési tevékenységre használatbavételi engedélyt kell-e kérni. Az egy
telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több
építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet
használatbavételi engedélyt kérni.
• A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú
formanyomtatványon lehet benyújtani.
2.) Mit kell a használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni?
A kérelemhez, a tartalmától függen mellékelni kell:
• papír alapon vezetett építési napló esetében
o az építési napló összesít lapját,
o kitöltött statisztikai lapot,
• a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentációt,
• az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
• új épület építése vagy meglév épület – az ingatlan-nyilvántartásban változást
eredményez – bvítése esetén a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott változási
vázrajzot. Amennyiben ez nem kerül becsatolásra, akkor az eljáró hatóság döntésében
határid megjelölésével benyújtásra kötelezi a kérelmezt.
A kérelemhez mellékelni lehet:
• az érintett szakhatóság elzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR
igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által
záradékolt építészeti-mszaki dokumentációt,
Zárás dátuma: 2014. április 10.
Használatbavételi engedélyezési eljárás 2 / 5
• nyilatkozatokat annak igazolására, hogy nincs ellenérdek ügyfél az eljárásban:
o az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység
végzéséhez történ, az építészeti-mszaki dokumentáció ismeretében tett és
az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erej
magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve
o az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó
nyilatkozatát.
3.) Mikor kell szakhatóságot bevonni?
• Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési
engedélyhez a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az
építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektl eltértek és az eltérés a
szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.
• Az ügyfél elzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet a használatbavételi engedély
iránti kérelme benyújtása eltt a szakhatóságtól. Ezt kérheti elektronikusan az ÉTDRben
a saját tárhelye használatával, vagy hagyományos módon, papír alapon
közvetlenül a szakhatóságtól. A beszerzett elzetes szakhatósági állásfoglalást minden
esetben elektronikus formában szükséges mellékelni a használatbavételi engedély
iránti kérelem benyújtásakor, annak érdekében, hogy azt az építésügyi hatóság az
eljárás során figyelembe vehesse.
• Ha elzetes szakhatósági állásfoglalást az építtet nem nyújt be, a szakhatósági
állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság elektronikus úton keresi meg
a szakhatóságot:
o hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követen
haladéktalanul, de legkésbb öt napon belül,
o hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követen
haladéktalanul, de legkésbb három napon belül.
4.) Mennyi az eljárás illetéke?
Az eljárás illetékét, az illetékekrl szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklete XV.
fejezete szerint kell megfizetni. Az illeték mértéke az építési engedélyezési eljárás
mértékével azonos.
5.) Mennyi az ügyintézési határid?
• Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban az érdemi döntést
o az eljárás megindulásától számított 15 napon belül hozza meg, ha a kérelem
hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges 6 hónapnál nem régebbi
elzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll,
Zárás dátuma: 2014. április 10.
Használatbavételi engedélyezési eljárás 3 / 5
o az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétl
számított 10 napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos vagy
szakhatóságot kell bevonni az eljárásba.
• Ha a használatbavételi engedély megkéréséhez az építési munkaterület visszaadása az
építési naplóban igazoltan nem történt meg, az építésügyi hatóság hatvan napos
határid megjelölésével ennek pótlására hívja fel az építtett és amennyiben
o az építtet a hiányt nem pótolja, az építésügyi hatóság a használatbavételt a
hatvanadik nap leteltét követ öt napon belül engedélyezi.
o az építtet a felhívásnak határidn belül eleget tett, az építésügyi hatóság a
használatbavételt a pótlást követ öt napon belül engedélyezi.
6.) Az engedélyezés egyéb szabályai
• A használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt benyújtható fennmaradási
engedély iránti kérelem (az engedély nélkül, vagy az engedélytl eltéren megépült
építményre vagy építményrészre).
• Az eljárás megindításáról értesítést nem bocsát ki az építésügyi hatóság.
• Az építésügyi hatóság, öt napon belül hiánypótlásra hívja fel az építtett, ha a kérelme
hiányos. Ha a pótolt mellékletek tartalma nem megfelel, és továbbra is hiányos,
akkor a hiánypótlást követen legkésbb három napon belül az építtett ismételten
hiánypótlásra hívja fel a hatóság. A hiánypótlásra legfeljebb húsz napos teljesítési
határid adható.
• A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság
köteles helyszíni szemlét tartani, arról feljegyzést vagy jegyzkönyvet és a helyszínrl
dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni, ahol meggyzdik arról, hogy
o az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési
engedélynek és az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészetim
szaki dokumentációnak megfelelen végezték-e el,
o a tapasztalt eltérés, építésügyi hatósági engedélyhez kötött-e, illetve
memlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötött-e,
o az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelel és
biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
o az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, elírt
követelményeknek megfelel-e,
o az építési engedélyben elírt szükséges járulékos építmények megvalósultake,
a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,
o a felels mszaki vezetnek az építipari kivitelezési tevékenységrl szóló
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti nyilatkozata az építési
naplóban rendelkezésre áll-e,
o a fvállalkozó kivitelez az építési munkaterületet az építési naplóban
igazoltan visszaadta-e az építtetnek.
7.) Ki értesül a döntésrl, a döntés jogerre emelkedésérl?
Zárás dátuma: 2014. április 10.
Használatbavételi engedélyezési eljárás 4 / 5
• A használatbavételi engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhet.
• A döntést közölni kell
o ügyfélként az építtetvel vagy meghatalmazottjával, az építési
tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, azzal,
akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
o tájékoztatásul azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági
állásfoglalást adott.
• A jogers döntést közölni kell az építtetvel vagy meghatalmazottjával, és az ingatlannyilvántartást
vezet els fokú ingatlanügyi hatósággal.
8.) Az engedély feltételei, és azok teljesítése
• A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban
meghatározott rendeltetésszer és biztonságos használat követelményeinek, az építési
engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-mszaki
dokumentációnak megfelel és
o az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek,
o az eltérés memlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban
rögzített követelményeinek vagy további feltétel elírása mellett megfelel,
o a felels mszaki vezet nyilatkozata, az építési munkaterület visszaadása az
építési naplóban rendelkezésre áll – kivéve, ha az építési munkaterület
visszaadása a hiánypótlási felhívás ellenére, 60 napon belül sem valósul
meg.
• A változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás
lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban az
építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkez részében határid
megjelölésével kötelezi az építtett a változási vázrajz elektronikus feltöltésére.
• Ha a használatbavétel engedélyezésekor az építésügyi hatóság a rendeltetésszer és
biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a
használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejleg megfelel teljesítési határid
megjelölésével és a szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel kötelezi az
építtett a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, vagy a kulturális
örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére.
• A döntés tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az építtet, a
használatbavételi engedély kézhezvételét követ harminc napon belül (de legkésbb a
kikötések teljesítésekor) – jogszabályban meghatározott minség és mennyiség
hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a keletkezett hulladékról az elírt
építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen
keletkezett hulladékról az elírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a
környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.
9.) Az engedély hatálya
Zárás dátuma: 2014. április 10.
Használatbavételi engedélyezési eljárás 5 / 5
A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.

1. Milyen esetben lehet, és ki kérhet fennmaradási engedélyt?

Fennmaradási engedély kérhető, ha

az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési, bontási tevékenységet

– engedély nélkül,

– engedélyt_l eltér_en

– az engedély joger_ssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre

tekintet nélkül végrehajthatóvá válik –,

– a joger_s engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére

(együtt: jogszer_tlenül),

– szakszer_tlenül

o az építésügyi hatósági engedély nélkül végezhet_ építési tevékenységet

szakszer_tlenül (az országos építési követelmények, településrendezési tervek,

valamint a helyi építési szabályzat megsértésével végzett építési tevékenység)

végezték.

• A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtet_ vagy a tulajdonos nyújthat be.

• A fennmaradási engedély iránti kérelemben

o a jogszer_tlenül vagy szakszer_tlenül megépített építmény továbbépítésére, vagy

használatbavételére,

o az országos építési követelményekt_l eltér_ m_szaki megoldás engedélyezésére,

valamint

o a m_emlékileg védett építmény esetén, az örökségvédelmi engedélyre

irányuló kérelem is el_terjeszthet_.

• Speciális eset

A nem engedélyhez, hanem a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételéhez

kötött bontási tevékenység esete, amikor is a bontási tevékenységet

- tudomásul-vétel nélkül, vagy

- tudomásul-vételt_l eltér_en

végezték, a jogszer_tlen bontási tevékenységre a hatóság általi tudomásul-vétel

kérhet_.

Amennyiben a jogszer_tlen bontási tevékenység tudomásul-vételét nem kérelmezik,

abban az esetben a hatóság hivatalból intézkedik.

Ebben az esetben az építésügyi hatóság az eljárást a fennmaradási engedélyezési

eljárás szabályainak alkalmazásával folytatja le.

• A kérelem elektronikusan és papír alapon is el_terjeszthet_.

2. Mit kell, illetve mit lehet a kérelemhez mellékelni?

A kérelemhez a tartalmától függ_en mellékelni kell:

• jogszabályban el_írt esetekben

Zárás dátuma: 2014. április 10.

Fennmaradási engedélyezési eljárás 2 / 7

o a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy

o a településrendezési és építészeti-m_szaki tervtanácsokról szóló

252/2006.(XII.7.) Korm.rendeletben el_írt esetekben az építészeti-m_szaki

tervtanács szakmai véleményét,

• a 300 m2-nél nagyobb alapterület_ kereskedelmi építmény létesítése esetén a

kereskedelemért felel_s miniszteri felmentést,

• az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

• adathordozón (CD, DVD stb) vagy az ÉTDR-be történ_ feltöltéssel

o az építészeti-m_szaki tervez_ által elkészített az építésügyi és építésfelügyeleti

hatósági eljárásokról és ellen_rzésekr_l, valamint az építésügyi hatósági

szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében

meghatározott tartalmú építészeti-m_szaki dokumentációt,

o ha a kérelem benyújtásakor el_zetes szakhatósági állásfoglalás nem áll

rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges az építésügyi és

építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellen_rzésekr_l, valamint az

építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5.

mellékletében meghatározott tartalmú, a szakhatósági állásfoglalás

kialakításához szükséges dokumentációt.

A kérelemhez mellékelni lehet:

• az érintett szakhatóság el_zetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR

igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt

építészeti-m_szaki dokumentációt,

• nyilatkozatokat annak igazolására, hogy nincs ellenérdek_ ügyfél az eljárásban:

o az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység

végzéséhez történ_, az építészeti-m_szaki dokumentáció ismeretében tett és az

abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erej_ magánokiratba

foglalt nyilatkozatát, illetve

o az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó

nyilatkozatát,

• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési

eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a

joger_s környezetvédelmi vagy joger_s egységes környezethasználati engedélyt –

kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, illetve az el_zetes

vizsgálati eljárást lezáró határozatot, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés

esetén az összes szakaszra együttesen,

• az erd_r_l, az erd_ védelmér_l és az erd_gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.

törvény szerinti erd_terület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélyét –

kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –,

• a term_föld védelmér_l szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján a term_föld

igénybevétele esetén a term_föld végleges más célú hasznosításának engedélyezésér_l

szóló joger_s hatósági határozatot – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban

került kiadásra –,

Zárás dátuma: 2014. április 10.

Fennmaradási engedélyezési eljárás 3 / 7

• a természet védelmér_l szóló 1996. évi LIII. évi törvényben meghatározott esetekben a

természetvédelmi hatóság engedélyét,

Amennyiben építtet_ az el_z_ekben felsorolt hatósági engedélyek meglétér_l a

kérelmében – az iktatószám megjelölésével – csak nyilatkozik, akkor ezen engedélyeket

az építésügyi hatóság belföldi jogsegély keretében szerzi be a hatóságoktól.

3. Mikor kell az eljárásba szakhatóságot bevonni?

• az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellen_rzésekr_l, valamint az

építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben

meghatározott feltételek fennállása esetén az ott megjelölt szakkérdésben a 6.

melléklet szerinti hatóságot szakhatóságként kell bevonni a fennmaradási

engedélyezési eljárásba.

• A szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság elektronikus

úton keresi meg szakhatóságot:

o hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követ_en

haladéktalanul, de legkés_bb 5 napon belül,

o hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követ_en haladéktalanul,

de legkés_bb 3 napon belül.

• Ha a fennmaradási engedély iránti kérelemhez az építtet_ az el_zetes szakhatósági

állásfoglalást mellékelte, valamint az építésügyi hatóság azt az eljárásban elfogadja, a

szakhatóság megkeresése mell_zhet_.

• El_zetes szakhatósági állásfoglalás a kérelem benyújtása el_tt elektronikusan - az

ÉTDR-ben a gy_jt_tárhely használatával -, vagy papír alapon közvetlenül az érintett

hatóságtól kérhet_.

4. Mennyi az eljárás illetéke?

A fennmaradási engedélyezési eljárás illetékét, az illetékekr_l szóló 1990. évi XCIII.

törvény Melléklete XV. fejezetének 2013. január 1-vel hatályos szabályai szerint kell

megfizetni.

5. Mennyi az ügyintézési határid_

A fennmaradási engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság az érdemi döntést

• ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a

kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi el_zetes szakhatósági

állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított 15 napon belül

• ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot be kell vonni, az utolsó pótolt

dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezését_l számított 15 napon belül

hozza meg.

6. Az eljárás egyéb szabályai

Zárás dátuma: 2014. április 10.

Fennmaradási engedélyezési eljárás 4 / 7

• Az építésügyi hatóság az ügyintézést elektronikus úton végzi.

• Az építésügyi hatóság és a társhatóságok egymással elektronikusan tartják a

kapcsolatot, míg a hatóság az ügyféllel a rendelkezésének megfelel_en.

• Az eljárás megindulásáról és f_bb ismérveir_l az építésügyi hatóság az ÉTDR

általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhet_ módon tájékoztatást ad.

• Az eljárás megindulásáról az építésügyi hatóság az építtet_t – a kapcsolattartás

módjára megjelölt rendelkezésének megfelel_en – a megindulástól számított 3 napon

belül értesíti.

• Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához a tényállás tisztázása érdekében

helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemlér_l, annak idejér_l szóló tájékoztatást a

hatóságnak már az eljárás megindulásáról szóló értesítésben meg kell tennie.

• Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléjén tapasztaltakról (különösen az építmény,

építményrész készültségi fokáról) feljegyzést vagy jegyz_könyvet és a helyszínr_l

annak környezetér_l dátummal ellátott fényképfelvételt készít.

• Az eljárás megindulását követ_en a hatóság ellen_rzi, hogy a kérelem és mellékletei

megfelelnek-e az el_írt követelményeknek. Amennyiben a kérelem hiányos öt napon

belül, legfeljebb húsz napos teljesítési határid_ kit_zésével hiánypótlásra hívja fel az

építtet_t.

• Kivételes esetekben az els_ hiánypótlási felhívás teljesítését követ_en, a tényállás

tisztázása során felmerült új tényre való tekintettel, három napon belül ismételten

hiánypótlási felhívást bocsáthat ki a hatóság. A hiánypótlásra adható id_ ebben az

esetben is legfeljebb húsz nap lehet.

• Építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési

tevékenység engedélyezését a települési önkormányzat polgármestere településképi

véleményében nem javasolta.

• Az építésügyi hatóság az eljárás során hozott érdemi döntésben

o elrendeli a jogszer_tlenül vagy szakszer_tlenül megépített építmény, építményrész

bontását, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, ha

– az építtet_ a hiánypótlási felhívásban foglaltakat a megadott határid_n belül

nem teljesíti,

– az építmény, építményrész fennmaradása nem engedélyezhet_.

o engedélyezi a jogszer_tlenül vagy szakszer_tlenül megépített építmény,

építményrész fennmaradását, ha

– az építési engedélyezéshez el_írt és az egyéb jogszabályokban

meghatározott m_szaki és egyéb feltételek teljesülnek,

– az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb

módon szabályossá tehet_,

– azt a m_emléki védett érték meg_rzése kívánja, vagy

– a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság

által meghatározott határid_n belül elhárítható,

egyben rendelkezik

Zárás dátuma: 2014. április 10.

Fennmaradási engedélyezési eljárás 5 / 7

– az építmény használatbavételi engedélyének megadásáról, ha azt a

rendeltetésszer_, biztonságos használatra alkalmas módon megépítették és

a fennmaradó munkálatok nem építési engedélyhez kötöttek,

– kérelem esetén az építmény, építményrész továbbépítési engedélyének

megadásáról, ha az a rendeltetésszer_, biztonságos használatra még nem

alkalmas és a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyhez

kötöttek,

– kérelem esetén az országos építési követelményekt_l való eltérés

engedélyének megadásáról,

– m_emlék esetén kérelemre az örökségvédelmi engedély megadásáról,

o tudomásul veszi a bontási tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül, illetve

attól eltér_en végzett bontási tevékenységet.

• A fennmaradási engedély megadásával, illetve a jogszer_tlen bontási tevékenység

végzésének tudomásulvételével egyidej_leg az építésügyi hatóság a döntésben

építésügyi bírságot szab ki.

• Az építésügyi bírság megfizetése abban az esetben engedhet_ el, ha a jogszer_tlen

vagy szakszer_tlen állapotot a bírság befizetésének határidején belül megszüntetik.

• A szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje, a döntés

joger_ssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb 6 hónap lehet, mely

határid_ a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal

meghosszabbítható.

7. Ki értesül a döntésr_l, a döntés joger_re emelkedésér_l?

• A fennmaradási engedély, illetve a jogszer_tlen bontási tevékenység tudomásul vétele

iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhet_.

• A döntést közölni kell

o ügyféli min_ségben (az értesítettek körének feltüntetésével) az építtet_vel vagy

meghatalmazottjával, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény,

építményrész tulajdonosával, azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba

ügyfélként bevont,

o tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre

vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem

rendelkezik, valamint az építési tevékenység helye szerinti települési

önkormányzat polgármesterével,

o azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

• A joger_s döntést - a tartalmától függ_en - közölni kell

o az építtet_vel vagy meghatalmazottjával,

o az építésfelügyeleti hatósággal,

o az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi felügyel_séggel, valamint a

területi vízügyi hatósággal, ha az eljárás környezetvédelmi vagy egységes

környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott, bontási tevékenység

esetén,

Zárás dátuma: 2014. április 10.

Fennmaradási engedélyezési eljárás 6 / 7

o a f_városi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyel_ségével, ha az

építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz,

o az ingatlan-nyilvántartást vezet_ els_fokú ingatlanügyi hatósággal.

8. Az engedély feltételei, és azok teljesítése

• Amennyiben a fennmaradási és továbbépítési engedély szabályossá tételi vagy bontási

kötelezettséget tartalmaz, az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség

teljesítése után folytatható.

• A fennmaradási engedélyezési eljárásban hozott döntés a tartalmától függ_en

tartalmazza az építési, a használatbavételi, az országos építési követelményekt_l való

eltérés engedélyezési eljárásban hozott döntés feltételeit.

9. Az engedély hatálya, a hatályának meghosszabbítása

• A fennmaradási egyben használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.

• A fennmaradási és továbbépítési engedély – az építési engedély hatályának

megfelel_en:

o a joger_ssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos,

kivéve, ha

– a hatályossága alatt az építtet_ kezdeményezte a hosszabbítást és az építési

engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy

– az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési naplóval igazoltan)

megkezdték és az építési tevékenység megkezdését_l számított öt éven

belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy

használatbavétel tudomásul vételére alkalmassá válik.

• A fennmaradási és továbbépítési engedély hatálya kérelemre – a továbbépítés

megkezdése el_tt és a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer, egy évvel

meghosszabbítható.

• A fennmaradási és továbbépítési engedély hatályát az építésügyi hatóság

meghosszabbítja

o a továbbépítés megkezdése el_tt, ha az engedély megadásakor hatályos

jogszabályok

– nem változtak meg, vagy

– megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem

érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból ered_ újabb

követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött

építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként el_írva teljesíthet_k,

o a megkezdett építési tevékenység esetén, ha az engedély megadásakor hatályos

jogszabályok

– megváltoztak, de az engedélyezett építési tevékenység legalább

szerkezetkész vagy azt meghaladó állapotban van, az elkészült építmény,

építményrész szabályos, valamint az engedélyezési záradékkal ellátott

A helyiségek bérletét, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokat a 1993. évi LXXVIII. törvény második része, valamint „a lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről” szóló 20/2005 (IV.29.) helyi rendelet VII. részének 27 – 39.§ (továbbiakban: rendelet) szabályozza.

Nem lakás céljára szolgáló helyiség csak pályázati eljárás lefolytatása után és csak meghatározott, legfeljebb 5 éves időtartamra adható bérbe. A szerződéskötés előfeltétele 3 havi bérleti díj letétbe helyezése.

A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani a Bicskei Polgármesteri Hivatalhoz, melynek tartalmaznia kell:

• a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására jogosító engedély(ek) másolatát.
• a megajánlott bérleti díj összegét, (figyelemmel a nem lakás céljára szolgáló helyiségek minimális bérleti díját előíró képviselő-testületi határozatra)
• nyilatkozatot arról, hogy bérel-e önkormányzati helyiséget,
• nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

 

A pályázati hirdetményt az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra kifüggeszti, a város honlapján, valamint a helyi lapban közzéteszi.

 

A bérbeadói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

A minimális bérleti díjak településre,- és helyiségtípusra érvényes mértékét a képviselő-testület évente állapítja meg határozatban.

A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

Azonos összegű bérleti díj vállalása esetén licitálást kell tartani.

A licitálást 3 fős bizottság vezeti, melynek

• elnöke a Polgármester
• tagjai: a helyi egyéni választókerület képviselője valamint a Gazdálkodási Bizottság egy tagja.

A licit kiinduló összege a megajánlott bérleti díj összege. A licitemelés összege a bérleti díj négyzetméterenkénti összege.

Eredménytelen pályázat esetén egy alkalommal meg kell ismételni a pályáztatást.

Illetékességi terület:

Bicske Város Önkormányzatának tulajdonában lévő nem lakás célú helységekre.

Az eljárás jogi alapja:

• 1993. évi LXXVIII. számú „a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló törvény
• Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2005. (IV. 29.) önkormányzati rendelete „a lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről”

Benyújtandó dokumentumok: pályázat

Eljárási illeték:
Az eljárás illetékmentes.

Eljárás Megindítása:
Az eljárás megindítása a bérbeadó által kiírt pályázati felhívásra pályázat benyújtásával történik, melyet mellékleteivel együtt a Bicskei Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani postai úton vagy személyesen.

Ügyintézési határidő:

30  nap
 

Vadkár: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár.

A vadkár kár öt százalékot meghaladó részének megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

Akár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel.

Ha a károsult és a kárért felelős személy között a kár közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását.

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A jegyző 8 napon belül kirendeli a kárszakértőt. A szakértő költségét a károsult előlegezi meg.

A kár becslését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint - a kirendeléstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.

A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.

A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

 

Alkalmazott jogszabályok

• a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
• a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

 

Illetékesség

Bicske város közigazgatási területe

Benyújtandó dokumentumok:

• vadkárral összefüggő egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatása iránti kérelem
• a kár kártérítésért felelős személlyel való közlésének tényét igazoló dokumentum
• képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni)

Eljárási illetékek:
3.000,- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni

Eljárás megindítása:
A kitöltött kérelmet és mellékleteit Bicske Város Jegyzőjéhez kell benyújtani, postai úton vagy személyesen.

Ügyintézési határidő:
21 nap

Ügyintézés helye:
Bicskei Polgármesteri Hivatal (2060 Bicske, Hősök tere 4.)

Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő:
Mezõgazdasági vadkár bejelentése a következõ idõszakokban lehetséges

a.) őszi gabona - október 1.- augusztus 15.

b.) tavaszi gabona - április 1.- augusztus 1.

c.) kukorica - április 15.- november 30.

d.) burgonya - április 15.- október 15.

e.) napraforgó, szója - április 15.- szeptember 30.

f. ) borsó - március 1.- augusztus 30.

g.) szőlő, gyümölcsös - egész évben