A Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatóság támogatásra érdemesnek ítélte a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) a „Helyi foglalkoztatási együttműködések Bicske járásban” című pályázatot. Ennek értelmében 185 millió forint összegű forrást nyert a térség, melyből a Bicskére eső támogatás összege mintegy 12 millió forint.

A pályázat konzorcium keretében valósul majd meg, melynek tagjai: a Fejér Megyei Kormányhivatal, Bicske Város Önkormányzata és az Echo Innovációs Műhely. A projekt célterülete a Bicskei járás egésze, vagyis a program Bicske, Csákvár, Alcsútdoboz, Bodmér, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gánt, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vértesacsa és Vértesboglár településekre koncentrál.

A cél pedig, a járás egészére kiterjedő, a helyi gazdasági ágazatokat felölelő gazdaság - és foglalkoztatás-fejlesztési stratégia megalkotása, valamint olyan képzési és foglalkoztatási program megvalósítása, amely hozzájárul a térség gazdaságának fenntartható fejlődéséhez, a területi hátrányok csökkentéséhez, a vállalkozások munkaerő igényének kielégítéséhez és a foglalkoztatás bővítéséhez.

A projekt keretében munkaerő-piaci programokat valósítanak meg, azokba összesen 120 embert vonnak be, ebből 40 fő támogatott foglalkoztatása és 30 fő képzése is megvalósul.

A pályázat célcsoportjai a járásban élő álláskeresők, különös tekintettel a 25. életévüket betöltött (az Ifjúsági Garancia Rendszerben nem résztvevő) munkanélküliek az alábbi hátrányos helyzet valamelyikével: alacsony iskolai végzettség, 50 év felettiek, GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, megváltozott munkaképességű személyek, roma nemzetiséghez tartozó személyek.

A Megyeháza Dísztermében ülésezett április 26-án, szerdán a Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium

Az államigazgatási kollégium hatékony színtere a párbeszédnek és az együttműködésnek – emelte ki dr. Simon László kormánymegbízott a kollégium elnöke, majd emlékeztetett a hivatalban végbement változásokra. Elmondta: az ügyfelekhez közelálló járási hivatalok erősödtek meg január elsejétől, nőtt a feladatkörök száma, az ott dolgozó munkatársak létszáma pedig több, mint kétharmada lett a teljes állománynak.

Mivel főosztályok jöttek létre a Székesfehérvári Járási Hivatalban, azok vezetői ezentúl szintén a kollégium tagjai lesznek – hangzott el. A kollégium összetételét érinti az is, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fejér Megyei Kirendeltsége év elején beintegrálódott a Fejér Megyei Kormányhivatalba, az új, Agár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály néven működő egység vezetője továbbra is tagja lesz a kollégiumnak.

Dr. Simon László, az államigazgatási kollégium elnöke arról is beszélt, hogy a köznevelés szintjének változásával a Székesfehérvári és Dunaújvárosi Tankerületi Központok vezetői a korábbi nyolc tankerületi igazgató helyett vesznek részt a tanácskozásban. A Fejér Megyei Államigazgatási Kollégiumnak egyébként jelenleg harminckilenc tagja van – tette hozzá.

A tanácskozáson Vizi Ignác, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese képviselte a katasztrófavédelmet. A tűzoltó alezredes összefoglalva a 2016-os év tűzeseteit, katasztrófavédelmi eseményeit, a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Arról beszélt, hogy a gondozatlan területek karbantartása, a tüzelőberendezések szabályos használata, valamint a megfelelő tetőhéjazat megválasztása olyan területek, amikkel kapcsolatban elengedhetetlen a lakosság tájékoztatása. A megelőzés módjának széleskörű ismertetése mellett a közigazgatási szervek, gazdasági szervezetek felkészítésére, a kerti hulladékok szervezett elszállítására, a helyi komposztálásra, valamint az önkormányzati „tűzgyújtási rendelet” betartatására is kellő hangsúlyt kell fektetni – fejezte be ismertetését a katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes.

A rosszindulatú daganatos megbetegedések népegészségügyi jelentőségére dr. Müller Cecília hívta fel a figyelmet. A Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának főosztályvezetője a szervezett szűrések kritériumait részletezte, majd az emlő- a méhnyak-, valamint a vastagbélszűrések rendszerét, vizsgálati módjait ismertette. Az népegészségügyi szakember beszámolója végén a halálozási adatokról és a gyógyulási esélyekről beszélt, a szűrések fontosságának alátámasztása érdekében.

A Fejér Megyei Államigazgatási Kollégium ülésén részt vett Török Szabolcs a Klebelsberg Központ Székesfehérvári Tankerület igazgatója is, aki a köznevelési rendszer területi szintjének átalakulásáról számolt be.

2017-től a Klebelsberg Központ középirányító szerepet tölt be, működteti és fejleszti az intézményhálózat informatikai hátterét. A tankerületi központok költségvetési szervként, önálló intézményként, saját hatáskörben ellátják a fenntartói feladatok operatív részét, önálló gazdálkodással, megvalósítják a beruházásokat és a projektek et – mondta el Török Szabolcs. Mindezen kívül szakmai fenntartói feladatokat is végeznek a tankerületi központok. Az igazgató arról is beszélt, hogy a köznevelési intézmények az alaptevékenységhez kapcsolódóan részleges szakmai önállóságot élveznek, és bizonyos kiadástípusok esetében gazdálkodnak a tankerület által számukra meghatározott pénzügyi keretekkel. Kis értékű beszerzéseket elvégezhetnek, részleges munkáltatói jogkörrel bírnak. Kiderült, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központból a KLIK területi szervei kiváltak. A székesfehérvári, bicskei, enyingi, móri, gárdonyi tankerületek a székesfehérvári Tankerületi Központba, a dunaújvárosi, martonvásári és sárbogárdi tankerületek a Dunaújvárosi Tankerületi Központba olvadtak be.

2017. április 27. (Fejér Megyei Kormányhivatal)